A költészet kimeríthető?

Mert a költészet csak költői képekből áll? És azok elfogynak?

Szerintem bár a látható dolgok sora véges, a szempontok végtelenek. Ahány ember, annyiféle költői kép születhet egyetlen dologról, élményről, emberről. És ahogyan a világ változik, úgy mindig új és új élmények jönnek, amelyeket az irodalom feldolgozhat.

"Mi ujjat lehet írni?" - ezen meg konkrétan megborzongtam. Ha irodalomkedvelő vagy, adj annyit magadra, hogy ilyet nem írsz le.

Akkor jó :)

Szerintem még az elmélet kedvéért sem érdemes lecsupaszítani ezt a műfajt. Ahogy az első hsz-ben írtam, bár pl a szavak végesek lehetnek, a jelentéstartalmak végtelenek, amikkel megtölthetőek. A költő és az olvasó is hozzátesz egy műhöz, és az attól lesz művészet, így egy vers annyi féle lehet, ahány ember van, sőt van, aki azt vallja, pillanatnyi jelentéstartalmak is belekerülnek az értelmezésbe, amik megismételhetetlenek. A vers (és minden műalkotás, ami azt illeti) hihetetlenül komplex dolog, rengeteg mindenből tevődik össze a puszta nyersanyagon (tehát szavakon, festéken, stb) túl. Így nem, nem gondolom, hogy a költészet véges.

Én, aki egy József Attila idézettel a testemen élek, nem is hihetek másban :)