Meg lehet ölni egy mű lelkét?

Egy műalkotást látva, soha nem jut eszembe a technikát figyelni. Csak az számít, hogy mit ábrázol! Ha felismerhető,és szép, akkor elhiszem, hogy a művész beleadta a lelkét is. De ha csak színek kavalkádja, vagy vasdarabok összehegesztése, és gondolkodni kell, hogy vajon mit ábrázolhat, az számomra nem művészet.

Ami valóban szép és megindító, abban az a plusz, hogy az alkotó ilyen tökéleteset tudott alkotni.

Nos,szerintem teljesen biológiai lények vagyunk,de ettől még vannak érzésnek nevezett dolgaink,amik fontosak nekünk és jó,hogy vannak,mert így tudunk élvezni dolgokat.

A művek elemzéséről annyit,hogy nem kizárólag a materialista elemzi,hanem a műelemző is. Úgy gondolom,ha egy mű jól van megoldva,akkor a 'hibák' pozitívan hatnak a műre,egybeolvadnak tartalmával. Viszont,ha rossz,akkor ezek egyértelműen felhívják magukra a figyelmet,elvonva a figyelmet az igazi értékekről.

Ezeket ne keverjük össze.

Egy alkotást az ember érzékel. szemmel, füllel, tapintással. És az vagy megragadja, vagy nem. Ez függ az alkotástól és a befogadótól. Raffaello Madonnáját elbűvölőnek mondják. De sokakat hidegen hagy. Ők nem ismerik annyira a festészetet, hogy megragadja őket. Minél összetettebb egy alkotás, annál fontosabb, hogy a befogadónak legyen tárgyi ismerete, mert a harmóniát, a kifejezésmódot, a mondanivalót csak így érzékeli.

Az alkotás annál művészibb, minél időtállóbb.

Viszont minden alkotásnak vannak technikai paraméterei is. Ezek vizsgálata nemhogy nem szentségtörés, de szükséges is. Művészettörténészek elemzik Michelangelo szobrait az arányosság, a méretek alapján, vegyelemzik festményei festékszemcséit, a felhasznált anyagokat, festési módot elhelyezkedést, azaz szinte minden mérhetőt.

Ez két külön terület és nem keverendő. Egy galériába az élményért megyek, de ekkor is megállapítom az arányokat, elhelyezkedést, tárgyakat, mert az is része az élménynek. Ha viszont egy festő technikáját, a festést, mint cselekményt kívánom elemezni, akkor a galéria műhelyébe megyek. És a méréseket azért végzem, hogy később az élmény még teljesebb lehessen.