Kit/mit ábrázol Körösfői Kiersch Aladár A művészetek forrása című kép?

A freskó kompozíciója több motívumra osztható. Talán ránézésre is látszik, hogy az ábrázolt esemény – úgy fizikai értelemben, mind elvont mondanivalójában – két szinten /rétegen/, egy "motívumpárként" került megfogalmazásra.

Az alsó rész (itt is kút) a földszinti kúthoz igazodik, annak mintegy emeleti folytatása. A felső rész középpontjában "félkör formában aláfüggeni látszó bíborkárpit terül szét". Mivel ez középen van, a kompozíciót szimmetrikusan tagolja, míg egyben két vízszintes sávot is elhatárol.

A felső sáv középpontjában egy csokor női aktot látunk, a hölgycsokor közepén, legfelül "glóriaszerű, kettős holdsarlós koronggal" a feje körül. Az alsóbb lépcsőkön két-két női akt virágfüzért emel a feje fölé, amely a hölgykoszorút is körbefonja. A nőalakok lábától zúdul le a művészet forrása.

Az alsó sávban a forrás két oldalán vonulnak a zarándokok az életet adó víz felé. Mivel a tér egyre csökken (a háttér sziklái lejtősen közelítenek a kút felé)a zarándokok előrehajolnak, a vízhez egészen közel lévők fél térdre ereszkednek, azok, akik már-már a víz felé nyúlnak, előreborulnak.

A továbbiakban a könyvből idézve: "...A vonuló zarándokok hosszú, sötét ruhákat, köpenyeket, fejfedőket viselnek, a víz közelében lévők félmeztelen nők, ruhadarabjaik világoskékek. A kompozíció felső sávjában, a sziklákon túl az aranyos-zöldes égboltot kettős szivárvány tagolja, amelyek félköríveire a bíborkárpit rátakar. Az égbolt felhőin égi nőalakok ülnek, hosszú ruhákat és aranydíszes stólákat viselve. (...) a középhez közelebb elhelyezkedő három-három alak kürtöt fúj, a magasabb ívű szivárvány közelében lévő három-három pedig hegedűkön játszik. A kürtöt fújók muzsikája a művészeteknek szól, a hegedülők a bíborkárpit mögé látnak, ők angyalok..."

Forrás: Raffay Endre: Apollón szentélye (Kalligram, 2007)

[link]