SZÍNÉSZET! Mit kezdjek ezzel az érzéssel?

Megpróbálom rövidre fogni.

Most 17 éves vagyok, idén érettségizem. Álltalános ismkolában volt egy szíjátszó csoportunk ami nagyon jól ment még vendégszerepelni is voltunk és nagyon szerettem. Mikor elballagtak mindenki más irányba ment és nem folytattuk. Még utoljára elmentünk együtt a Budapesti Operettszínházba megnézni egy előadást és hát nekem nagyon tetszett, "beleszerelmesedtem" ebbe az egészbe. Felvételi időszakban komolyan gondolkodtam azon h színésznek menjek de lebeszéltek róla. Új iskolába kerültem és kémiát kezdtem tanulni, bár szeretem de úgy érzem a színészkedés a mindenem. Néhány évig minden teljesen jó volt azonban az utóbbi időbe elkezdtem színházba járni és egy-egy előadás után nagyon rossz érzés szokott elfogni, hogy de jó lenne ezt csinálni. Sőt az utóbbi időben a zenetanulás is felmerűlt bennem.

Ezek a gondolatok csak gyűlekeztek, egy színházi előadás után rossz érzésem volt de aztán ugy ahogy elmúlt. Azonban a mai előadás után összeraktam a "képeket" és úgy érzem lehet h mégis csak ezzel kellene foglalkoznom, valószínüleg azért érintette ez ma ilyen erősen hiszen a főszerepet a mai darabban egy fiatal fiú játszotta.

Várom a válaszotokat. a válaszhoz írd oda, h mivel foglalkozol van e ilyen tapasztalatod.