Ez a kép milyen hangulatú, milyen érzéseket vált ki az emberből?

Alapjában véve a kompozició erőteljessége miatt erőszakos, színhasználat miatt hideg, de a téma alapjában véve pozitív.

Az agyagkatonákhoz hasonló tömör anyag tömegből aranyszerű lélek tör ki. Ezzel megtöri a beszabályozott rendet (ami a katonai meneteléshez hasonló)- mondjuk a kiszakadás fájdalma is megjelenik, mert könnyű egy tömeg részének lenni beletörődés révén, mint egyéniségként egyedül.

Ami egyszerűen dekódolható szimbolum az nem igazán adja meg a belemagyarázás esélyét (mint ez esetben). Viszont, ha egy posztmodern alkotást nézünk, amiben akár 7 ezer év művészeti törekvései, mint egy szintézis vannak jelen valami közös összefüggő, vagy pont összefüggéstelen téma kifejtésében, ott már szinte minden megoldás teljesen egyedi. Még a művésznek sem kell tudni, hogy mire vállalkozott. Az alkotás önmagában kifejez célok nélkül is. (A minőségi megítélés már más tészta)

Egy példa: "S lőn a szanszkrit iratokban jósolt fluxus-kondenzátor, ami Matemátrix eljövetelét hirdeté körtemuzsika és fülemile hangon."

Nekem nagyon tetszik, de már előttem mások is nagyon jól leírták, hogy mit akar kifejezni a kép. A tömegből való kiszakadás, a sárga-szürke szín jelentése, a tömeg visszatartó ereje.

Még talán annyit fűznék hozzá, hogy a tömegben lévő embereknek azért nincs arcuk, mert egyformák, nem különlegesek, egymáshoz hasonlítanak. A főszereplő pedig egyéniség, és azért is látszik az arca, mert ELTÉR a tömegtől, valamiben más. De főleg abban más, hogy nem akar hasonlítani a többi egyformára.

A szürke tömbszerű és erősen tartó sziklából kitörő ember részben az akaratereje miatt is sárga, de másrészt azért is, mert nem olyan, mint a többi ember, tehát a szín is jelképezi ezt.