Shakespeare szonettje, csak mi a címe?

Ki Zene vagy, mért bús a zene néked?

Méz nem ront mézet, kéj új kéjre vár

Mért szereted azt, ami kínnal éget?

Mért fogadod gyönyörrel, ami fáj?

Ha egybezsongó ütemek kimért

Frigye, összhangja bántja füledet,

Mind csak korhol, szelíden, amiért,

Nőtlen, te, rossz a társas-éneked.

Halld, egymásnak mily édesen felelget

Kölcsönös rendben s hitvesként a húr,

Mint mikor férj s a boldog nő s a gyermek

Dala egyetlen dallammá simul:

Szövegtelen dal, s dús egysége csak

Azt zengi, hogy magadban senki vagy.