Ti hogyan jellemeznétek Bach-tól a Badinerie-t minden szempontból? (zenetöri, zeneszerző, keletkezés, jellemzés, forma)

Formailag a Gavotte-ra emlékeztet, hisz két részből áll, mind a két rész ismétlődik. Hangszerelése (a mi szemszögünkből nézve) egyszerű: fuvola, vonósok (I.,II. hedegű, brácsa, cselló) és egy csembaló (basso continuo). Zenetörténetileg nem rendkívüli, bár ritka, hiszen a Badinerie nem tánctétel, így nem is álllandó tétele a szviteknek. Bach Badinerie-je virtuóz fuvola-szólamáról a legismertebb szerintem, inkább valami népi talpalávalónak tudnám elképzelni, hiszen Bach gyakran "szeszélyes", (most hasra-ütve mondott példa következik): az egyik tételben (vagy akár egy tételen belül is) vidám, a következőben szomorkás, aztán visszatér egy komolyabb, méltóságteljesebb, ám vidám jellegű zenével, és történetesen a Badinerie nemcsak a szvit zárótétele, hanem egy menüettet (3/4-es főúri tánc, komoly formával, szerkesztési eljárással) követő tétel jelen esetben.. Azt is érdekes megemlíteni, hogy a szvit (így a Badinerie is) h-moll ban van. A későbarokkban tevékenykedő ember számára nem furcsa, de a reneszénszban és/vagy korabarokkban felnőtt emberek eléggé rossz szemmel figyelték azokat a zeneszerzőket, akik h-mollban vagy h-dúrban komponáltak. A reneszénszban egyáltalán egyáltalán nem komponáltak h-ra, hiszen az arra épülő kvint disszonáns (h-f hangtávolság), ördögi hangnemnek tartották.