Erről a "felettébb művészi" írásról mi a véleményetek?

Szellő libbentette a gondolatom fel, ami a fénnyel szökött hozzám. A zene a nappaliból a hálóba hallattszott, és én tudom, azt gondolta Ő miközben nézett az íróasztala mögül, hogy ajkaimon milyen őszibarack illatú a suttogás. Elkerültem a tekintetét, pedig tudtam, hogy néz. Mégis inkább a diófa asztalára pillantottam, amit abban a pillanatban megcsókolt a késő délutáni napfény. Az alsó ajkamra helyeztem az egyik ujjamat, és arcomra mosoly került. A dallam a szívemig hatolt, és lendületet vettem, hogy megpördüljek a térdig érő piros harangszoknyában.

:D