Laár András humoros előadásainak élvezetéhez tényleg az átlagnál magasabb IQ szint kell?

Az okosságot abban az értelemben kell érteni, hogy nagyon sokféle humor van. Az angolok is utálják a skót humort. A francia humort nem lehet összevetni a spanyollal. Ha nem ismered azt a közeget, ahonnan meríti a témáit, stílusát, nem fogod érteni. Az okosság tehát azt jelenti, hogy azt kell megismerned, ahonnan Laár meríti ötleteit. Ez nem a magyar népi, vagy urbánus közeg. És nem kötelező szeretni, csak azt kell megérteni és elfogadni, hogy van ilyen is, és vannak akik szeretik.

Vagyis ennek annyi köze az IQ-hoz, amennyi általában a humor megértéséhez kell.

Szerintem nem szükséges.

Valóban igaz, hogy a humor sokrétű dolog, és kultúránként változó. Meg az emberek ízlése is változó.

Vannak, akik az angol humort nem szeretik, unalmasnak tartják, mások szerint az ázsiai humor gyerekes, szánalmas.

Ahogy utaltak rá páran, valóban ismerni kell a hátteret, ami Laár András művész úr humorát, lelkivilágát mozgatja, és ilyen értelemben szükséges átlag feletti intelligencia.

(Buddhizmus, taoizmus, abszurd hétköznapi tapasztalatok, társadalmi visszásságok tükrözése, stb.

Bár ugyanakkor objektíve szükséges egyes poénjai esetén az irónia, önirónia, szarkazmus jellegére ráérezni, a háttérismeretek birtokában.)

Laár András humorának egyik jellegzetes ismérve szerintem -sajnos- megtéveszti az emberek egy részét:

gyakran több rétegűek a poénjai, és a felszíni jelentés otromba, és/vagy infantilis, szándékosan.

A legnagyobb poén az ő viccei esetén az, hogy a vulgarizmus, és/vagy az infantilizmus mögé látsz-e, és megérted-e a mélyebb jelentéssíkot, ami utóbbit érzékeltet a magasabb IQ-júak számára.

Amennyiben kizárólag otrombának, és/vagy infantilisnak hat számos Laár poén valaki számára, úgy az egyfajta "trükkös tükör" áldozatául esett, ugyanis magadat látod meg, az alacsonyabb IQ-dat, esetleg tájékozatlanságodat, vagy logikai érzéked alacsonyabb fokát, hiszen ez azt jelenti, hogy nem vetted észre a mögöttes jelentéssíkot.

Utóbbit úgy értem, hogy amennyiben rendszeresen, többségében ezt éled meg. (Hiszen az intelligensebb személy se feltétlen minden egyes pillanatban és poénnál veszi a lapot, ám de többségében igen!)

Számos poénjának trükkje tehát abban áll, hogy vajon csak a felszíni, alacsony IQ-jú jelentés síkot érti-e meg az adott hallgató, vagy a mögöttest is vajon, mely utóbbi az igazi, "ütős", és magasabb IQ-t igénylő vonatkozás.

Példa:

Laár András egyik abszurd humorra és taoizmusra építő verse:

Tanács

"Bemehet a víz az ember orrába,

hogyha beleszagol a járdán a tócsába.

Márpedig az nem jó,

ne csinálja senki!

Tócsaszaglás helyett

érdemesebb MENNI!"

Aki egy kicsit is járatos a vonatkozó háttérismeretek terén, ez esetben a taoizmus vonatkozásában, annak számára rendkívül találónak és ütősnek hat ez a poén, hiszen a taoizmus (kb az Út (Tao) filozófiája) a folyamatban levést, és a hétköznapiban az emelkedettség -fraktálisan a rész egyben egész is, az univerzum, a mindenség minden részletben benne van- észrevételét tekinti a filozófiája egyik kulcspontjának, szemben a "sok hűhó semmiért" jellegű "cél hajkurászással". (Természetesen ennél többről és mélyebbről van szó a taoizmus filozófiájában, ráadásul ez csak az egyik jellegzetes témája, a sok közül.)

Evvel párhuzamosan érdemes tanulmányozni Weöres Sándor költészetét, Laárhoz hasonlóan az alacsonyabb IQ-jú személyek csak a "gyerekverset" látják meg Weöres vonatkozó költeményeiben, holott kínaiiul rendszeresen olvasott keleti filozófiákat, lefordította a Tao Te King-et többek között, és verseiben gyakran utalást tett a távol-keleti filozófiákra, sőt, azt saját művészete szintjére emelte, még ha gyakran "gyerekeknek való versikének" is látszott némelyik ilyen alkotása Weöres-nek.

Számos vonatkozásban eszembe jut Laár András költészete és humora, és a fenti fejtegetéseimmel utaltam néhány ilyen szempontra.

[link]

Weöres Sándor: Kínai templom

Szent

kert,

bő

lomb:

tárt

zöld

szárny,

fönn

lenn

tág

éj

jő.

kék

árny.

Négy

fém

cseng:

Szép.

Jó.

Hír.

Rang,

majd

mély

csönd

leng,

mint

hült

hang.

Érdemes egy tipikus, gyermekek számára kedvelt másik Weöres verssel összehasonlítani:

Weöres Sándor: Száncsengő

Éj-mélyből fölzengő

Csing-ling-ling-száncsengő.

Száncsengő -csing-ling-ling

Tél öblén halkan ring.

Földobban két nagy ló,

Kop-kop-kop- nyolc patkó.

Nyolc patkó -kop-kop-kop

Csönd-zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdő

Csing-ling-ling-száncsengő.

Száncsengő -csing-ling-ling

Tél öblén halkan ring.

Weöres Sándor költészetét mint párhuzamot hoztam fel Laár humorával és költészetével bizonyos szempontokból, érzékeltetve, hogy a felszín, a látszat mögött meghúzódhatnak olyan, mélyebb jelentéstartalmak és összefüggések is akár, melyek megértéséhez és élvezetéhez magasabb EQ és/vagy IQ szükséges.

Hiszen nem puszta "infantilizmusról" van szó számos alkotásuk esetén... Hacsak nem látszólag.