A Csúnya ábrázolása. Mégis hogyan? (bővebben lent)

sehogy, ez baromság. Az a logika, hogy a klasszikusnak nevezett görög művészeti korban nagyrészt olimpikonokat, meg isteneket ábrázoltak, mindenféle "egészséges", "életerős" figurát. Fiatalokat, izmosakat, stb. Ezt egy elég jó anatómiai megközelítéssel. Aztán ugyanezzel az ábrázolási technikával elkezdtek minden ettől eltérőt ábrázolni, ezeket meg felhagyták. Testi hibásakat, ráncosokat, soványakat, görbéket, öregeket, szakállasokat, kopaszodókat, pisze orrúakat. Kb. portrészerűsödött a dolog. (igaziból zsánerszerűsödött vagy nemtom) Továbbá mindenféle testtartásban. Felhagynak a kontraposzt nevezetű klasszikában kb kizárólagos testtartás ábrázolásával. Témájában meg mindenféle kb mindenkit elkezdenek ábrázolni, és nem csak isteneket, meg olimpikonokat.

A rútat is lehet szépként kezelni, ábrázolni, úgy hogy hiteles maradjon. Az esztétika nagyon rugalmas dolog. A dolog nem a külsőn dől el hanem az emberek belső érzelmeiben. Nem tudok pontos eszközöket mondani neked de olvasd el Charles Baudelaire - Egy dög című versét, az iskolapélda. (és amúgy is k. jó)