Mi ennek a cime és ki az irója az alábbi regényidézetnek?

,,Csak Miska igyekezett, a mérhetetlen hóban minden erejét megfeszitve, a Lángi porta felé, s az ő érzései voltak ezek. Sohasem felejtette el őket. Később, sokkal később,Barbizonban voltak ilyen érzései, mikor Paál Laci már őrjöngve feküdt az ágyán, majd Clarentonban, mikor temették, s ő a temetés után szédülten bolyongott mezőkön. Akkor, egy-egy villanásra, visszaemlékezett erre az átváltozásokkal telt, különös, s a világ fonakjait mutogató, vihaors estére. De most még csak tizenöt éves volt, asztalosinas, a festékesvödrét felrúgta a betyár, s elrepült, az ecsetje elveszett valahol, s Gerzson úrék sirkeritésén bizony alig végzett valamit.'' Előre köszönöm. Nagyon fontos lenne.