Miért sértődnek meg sokan, ha egy nekik tetsző képre vagy egy általuk készített képre valaki azt mondja, hogy giccs?

Attól sértődnek meg, hogy valaki le"giccses"ezi, holott hol van a definició arra, hogy mi a giccs? Szóval ami nekem tetszik, az a másiknak lehet giccses, vagy fordítva, de erre nincs szabály, mindenki saját ízlése alapján dönti el, mi szép és (neki) mi giccs.. Tehát ami nekem szép, arra más ne mondja már hogy giccs, mert ki ő, hogy ezt eldöntse, hogy na már akkor ez giccs és tűzre vele, mert én azt mondtam...

Saját képre pedig igen, ha valaki vesződik vele, jogosan sértődik meg, hogy egy másik, aki pálcika embert tud csak rajzolni, legiccsesezi..

ma 11:33

A giccsre ennek megfelelően Kant nem mondaná, hogy szép, a giccs ugyanis a kellemes hazugságot vagy valamilyen ösztönös vágy kielégítését kínálja, tehát nem érdek nélkül tetszik.

Mármost ha Aladár éppen szemlél egy festményt, és azt hiszi, hogy éppen a legmagasabb esztétikai örömöknek hódol, mire Béla felvilágosítja, hogy az a kép ott giccs, akkor Aladárnak össze van zúzva az önbizalma, mert kiderült róla, hogy nem annyira kantiánus, mint gondolta.

a gics a szépnek elismert dolgok túlzása, azaz(gyomorforgató hazugság) közvetlenül és közvetlenkedve akar hatni, negédes vacak, nem kell vele a befogadónak dolgoznia, felkínálja magát mint egy @va (hiszen ez olyan szép! -mondja- ha nem tetszik neked akkor rossz sőt akoj joss embej vaty)

Kundera azt mondta: a játszótéren önfeledten játszó gyerek nem gics, de az ezt világbékeként értékelő és prezentáló szépelgő kismama-festő-költő bizony már személyében és produktumában is giccses.