Jó-e szerelmes versnek? Na nézd csak! (Nyugi, én írtam. )

Csak egyszer

Csak egyszer mondd,

Hogy én voltam az, akinek álmodtál.

Csak egyszer lásd meg,

Ha megláthatod, akihez vágyódtál.

Dolgom szeretni vesztesként,

és csalódni kénytelen,

Neked túl messze lehet még

Az őszinte érzelem.

Csak egyszer mondd,

Megértettél egy pillanatra, mielőtt

A fájdalom mérges vadként kiront

Szívemből,

s nem ismerek többé magamra.

Csak egyszer ölelj,egyetlen!

Ha távozni kell, hát menj el,

Csak addig legyél, csak addig ölelj,

Míg kicsiny tudatom elbocsát,

És átemel az elérhetetlen.

Téged idéznek mosolygó nyarak,

Derült egek és forrongó aszályok,

Gyermekkorom idéző szép szavak,

Békét hozó, nyugalmas délutánok!

Felnőni Benned voltam képes,

Mert Veled óriás a büszke férfi,

Utánad esetlen visszasüllyedem,

Tengek léha búval s minden oly kényes…

Képtelen lennék erre megérni?

Csak egyszer nézz rám,

Mielőtt végleg hátat fordítanál!

Szárnytalan angyalként végnapig

oly örömbe repítettél, hol nincs halál,

bár borzongató csókjaiddal elárultál,

én hinnék értünk utolsó pillanatig!