Miért jók, miért szereted a verseket?

Szerintem ez nem úgy van, hogy valaki csak regényt szeret olvasni, valaki meg csak verset. Én mindig, állandó jelleggel olvasok valami regényt (amúgy Kinget én is nagyon szeretem :)), de vannak kedvenc verseim is. Nem tudom, miért szeretem őket, csak úgy... Persze sok vers van, ami nem tetszik, mert valahogy nem érint meg, nem okoz élvezetet az olvasása. Viszont amik a kedvenceim, azok olyanok, hogy annyira találóan vannak megfogalmazva, hogy úgy érzem, ez olyan, mintha pont ezt akarnám én is mondani, csak nekem nincsenek meg a szavaim hozzá, és akkor szinte beleborzongok, olyan jó érzés. Különben nem csak olvasni szeretem a verseket, de szoktam youtube-on is hallgatni, ahogy verset szavalnak. Ezt pl. sztem "rongyosra hallgattam" már :) http://www.youtube.com/watch?v=gOPQsaW9Isc

Egyrészt azért, mert annyira találó a vers, másrészt azért is, ahogy Sinkovits mondja. Hát az valami fantasztikus.

hát nem vagyok valami nagy versolvasó, de szívesen olvasom őket, csak épp így jön ki, hogy ritkán.

olvasom, mert magasröptű eszmefuttatásokba kevernek, mert kimozdítanak a világ szürke ellenséges mocsadékából,látom hogy még létezik kultúra a világban. rengetek világszemléletet és érzésvilágot ismerhetek meg és élhetek át. és minden vers egy hangulat, érzéseket és színeket kapcsolok hozzá és hosszan a hatása alatt vagyok a művészetnek. már ha olyan jó költeményeket fog ki az ember :)

Szerintem sem kell választani a kettő közül.

A regény egyrészt hosszabb időre leköt, magával ragad, élményt nyújt, karakterek, események, gondolatok kavarognak. Egy jó könyv után én még akár napokig agyalok a dolgon, akár többször újraolvasom, és nem lehet megunni.

A vers a rövidségével is ugyanígy elgondolkoztat, leír, kifejez, jelentésrétegeket halmoz egyetlen szóra, a szóhasználat, ritmus, tördelés is információt hordoz. Az értelmezések számos lehetősége nyitva áll, rajtad áll, melyik kapunk lépsz be. Nekem egyszerűen megérinti a lelkemet.

Tehát mindkét forma fantasztikus, csak több leszel tőlük.

A kedvenc költőim József Attila, Radnóti Miklós.

De a kortársak között is érdemes keresgélni, Tandori Dezső, Faludy György - meglepően jó verseket találni.

"Miért jók, miért szereted a verseket?"

Egy jó vers olyan újfajta gondolatokkal vagy érzésekkel ismertet meg, ami ugyanúgy gazdagítja az életet, ahogy bármilyen más kaland. Aki jó verseket olvas és tudja is olvasni őket, az egyszerűen többet él. Persze kevés ilyen vers van.

A regény teljesen más, nem lehet választani vers és regény között.

Nagyon kevés jó regény van, de azok ugyanarra jók, mint a vers. Aki sok jó regényt olvas, az jobban fogja érteni az emberi viselkedést, a világ működését, tágabb rálátása lesz az életre, ettől erősebb lehet. Egy gyengébb regény is lehet persze szórakoztató, legfeljebb nem tanít semmire (Stephen King).

Ha akarsz egy jót olvasni, próbálkozz meg Prousttal. Vagy Nádassal, aki a magyar Proust (bár ezt Krúdyra szokás mondani, igaz is, olvass Krúdyt). Továbbá olvasd Ottlik Gézát.

Félúton a Stephen Kingek és a klasszikusok között meg mondjuk ott van Vonnegut és Csáth.

Stephen King regényeit nem tudom miért kell gyengének titulálni. Pusztán azért, mert elsősorban szórakoztató irodalom? Ritkaság szerintem az ilyen kidolgozott karakterábrázolás, mint Kingnél, jól bánik az írói eszközökkel, amúgy meg tanulni mindenből lehet. Egy regény nem attól gyenge, hogy semmi magasztosra nem tanít, hanem attól, hogy minőségileg silány, összecsapott, sablonos, izzadtságszagú. King regényeiben azt szeretem, hogy kezdetben minden olyan normális, hétköznapi, vagy legalább is annak mondható, még ha a szituáció kicsit fura is, aztán elkezdenek egyre kevésbé normálisnak mondható dolgok is történni, és annyira szeretem, ahogy ezekre a szereplők reagálnak. Egy percig sem érzem azt, hogy műmájer hősködőkről olvasnék, hanem olyan természetes reakciókkal találkozom, hogy talán ettől tűnik valóságosnak az egész. És mindeközben sokat meg lehet azért tudni más dolgokról is, az emberek jelleméről, félelmeikről, kapcsolataikról, motivációikról. Ezekről a szereplőkről akár minden borzongatás meg horror körítés nélkül is szívesen olvasnék, az csak hab a tortán, hogy King két mondattal olyan hátborzongató légkört tud teremteni, hogy utána aludni sem merek.

Bocs az offolásért, csak ez most kikívánkozott, korábban már úgyis válaszoltam a kérdésre.

Nem tudok arra válaszolni, hogy miért jó... Talán azért, mert a könyvvel ellentétben pár velős sorban tudja megfogalmazni azokat a gondolatokat, amiket én nem tudok :)

Nekem a kedvencem Fodor Ákos, főleg a haikuk, olyan szójátékokat tud három sorban, hogy leesel a székről. Nagyon ajánlom.

[link]