Hogyan fejlődött a színek világa az évszázadok alatt?

Az előzőre: bocsánat a bíbor létezik a természtben, hiszen a festéket a bíborcsiga vagy a bíbortetű váladékából állították elő.

[link]

[link]

Amit kérdeztél:

[link]

Ahogy régebben a művészet is vallási-rituális céllal jött létre, a színeknek is ilyen szerepük, jelentésük, sok helyen előírt vagy hagyományozott szimbolikájuk volt (kultúránként változó). Ezt többé-kevésbé a mindennapi életben is követték (pl. gyász-, esküvői- királyi vagy papi ruhák). A színek értéke függött a festék drágaságától (nehezen beszerezhető, drágán előállítható színek gazdagságot, nagyobb rangot jelképeztek).

A modern korban a színek értelmezése lassan eltolódott a tudományos irányba, pszichológiai és optikai kutatások alapján. Ma sokszor akár művészek is alkotásaikhoz, de a vállalatok is tudatosan választhatják meg "corporate" színeiket (pl. a gyorséttermekben használt sárga bizonyítottan étvágynövelő, gyors fogyasztásra ösztönző, vagy ott van a kórházak elvileg nyugtató zöldje).

A festékek előállítása is változott persze, a természetes színeket és kötőanyagokat (ásványok, állati és növényi eredetű porok, vér, tojás, viasz... stb.) sok területen felváltották a szintetikus anyagok. Az egyes színeket csoportosítják, számozzák, a különböző optikai és nyomdaipari eszközök, felhasználás számára egységesítik megnevezésüket (RGB, CMYK, Pantone, Ral...).

Akkor nem a bíbor hanem magenta mint a T-szolgáltatónál. Ezt csak vmi kiadványszerkesztős haver mondta.

Tom h bíborcsigák vannak. biológus leszek. duh.

Off: A bíbor megnevezést inkább a textilfestékeknél használják, a Magenta pedig egy nyomdaipari alapszín (a CMYK színrendszerben - Cyan, Magenta, Yellow és Key - ezt használják legelterjedtebben a színes nyomtatók).

De nem is egészen ugyanaz a kettô, mert a bíbor egy régi "gyûjtônév" több hasonló lilás-pirosas árnyalatra, a magenta pedig egy "nemzetközi egyezményes" szín, mindig ugyanazt az árnyalatot jelenti.