Mozart vagy Beethoven?

Mozart egy kicsit hamarabb kezdte... Viszont nekem mindkettő egyformán bejön..

Bár Mozart zenei stílusa egy kicsit lágyabb..

Mozart egyértelműen és vitán felül(objektíve) nagyobb. Vagy egyenlőek, de Mozart egyenlőbb. Ezzel kapcsolatban ajánlanám Sören Kierkegaard: Mozart Don Juanja -című lenyűgöző esztétikai filozófiai írását (Európa kiadó, Mérleg sorozat) illetve a kiváló zene tudós Alfred Einstein (a fizikus testvére): A zenei nagyság - című briliáns művét (Európa kiadó, mérleg sorozat). Utóbbi szerző jegyzi meg a Beethoven, Mozart összevetés kapcsán, zenéjük mélységére utalva: "Beethoven.... néha(!) annyira mélységesen mély mint Mozart. .... de amíg Mozart csendesen nyugvó mélysége, hasonlatos egy rejtett hegyi tóhoz, addig Beethoven szereti felkavarni a vizek mélységeit." (A. Einstein: A zenei nagyság 150. old) Tehát Mozart mélyebb de (és ebből logikusan következik) csendesebb zenét írt. Az igazán elárvult ember nem őrjöng. Mozart sokkal több-műfajban alkotott és ő inkább egy betetőző mester volt, nem pedig egy újat nyitó, teremtő karakter mint Beethoven. Mozart annak a párlata, ami azon időpontig a zenében történt. Beethoven az új nyitánya. Mozart többet tud az ellenpontról és minden zenei hagyományról. Nála a zene tárgya a zene. Beethovennél már nem. Ezért gyakran azt mondjuk Mozart volt az utolsó nagy zeneszerző, Beethoven pedig az első nagy zeneköltő. Einstein azt is bizonyítja, hogy Mozart sokkal többet újított (technikai értelemben), melodikussága és hangszerelése azonban konvencionálisabb. A Don Giovanni kétségkívül a legnagyobb zenemű amit alkottak, erről lásd Kierkegaard tanulmányát . Ha valaki nagyobb lehetne Mozartnál akkor az Bach. Mozart legjobb zenéi, mindig sokkal bonyolultabbak mint a Beethoven zenék. (Beethovennek a kamaramuzsikája a legnagyobb /istenkirály!/) Eltudom fogadni, hogy unalmasabb elsőre, mert a történések a mélyben, a szerkezetben mennek végbe és nem a közvetlen eszközökben, Mozart irtózik az ilyesmitől. Ne a könnyű Mozartokat hallgasd, hanem a nehezeket. Ha kéznél vannak: Don Givanni, D-mol zongoraverseny (k466)D-dúr vonósötös (k593) ez utóbbinak a 4. tétele (Finalle, allegro) annyira perverz, mintha egy xx. századi komponista szerezte volna, elsőre kifejezetten fülsértő (!)elképesztően bonyolult, és lenyűgöző. Valamint a c-mol adagio és fúgát (ennek a száma nem jut eszembe) borzongató.

Nekem Beethoven nyers és kicsit hebrencs, kivéve a kamaramuzsikáját, az vitán felül brilliáns. Természetesen mindketten zsenik voltak. Nos, ezek az én szempontjaim.

Üdv.