Szerinted is (túl) sok manapság az "önjelölt művész"? És akik tényleg tehetségesek?

Önjelölt művészként nem nagyon lehet megélni, a profik közé kerülni pedig komoly tanulmányok, és háttértartalom vagy nagy tehetség nélkül nem lehet. És hogy a tehetségek megélnek e, sok szerencsével, vagy ha külföldre mennek akkor igen. A sima emberek amúgy sem tudnak különbséget tenni az "önjelöltek" és tehetségek között, a művészetet sem értik/hetik meg. Két csoportra osztják a művészetet: akadémikus(precíz reális)és (esetleg dekoratív) firkákra.

Itthon a művészet alul értékelt, és épp az önjelöltek miatt felhígult. És hogy mit gondolnak, megakarnak élni valamiből. És egy utolsó gondolat, a művészet az önkifejezés egyik eszköze, ha valaki alkotni akar tegye, inkább legyen egy sereg "önjelölt" mint egy sereg zárkózott ember. De hogy megél e belőle, nem hiszem, viszont boldogabb lehet még. Hisz alkotni tényleg öröm. :)

grafik!

Kezdjük ott, hogy egyáltalán mi dönti el, hogy ki a jó művész? Mi van akkor, hogyha a nem "sima" emberek is ugyanazzal a felismeréssel rendelkeznek, mint a "simák" azzal a különbséggel, hogy ők magukra aggatják a "nem sima" jelzőt? És mindezt még saját maguk is elhiszik a visszajelzések miatt.

Vegyünk pl engem, az itthoniak mind azt mondják, hogy művészlélek vagyok, meg, hogy okosabb, értelmiségi, de mégis bent viszont mintha egy senki lennék, vagy csak 1 pont a sok közül (középiskola), és annak is érzem magam, köszönhetően a rólam kialakított képnek...