Mi/Ki számít "művésznek" "művészléleknek"? (hosszú)
Kicsit leírom a történetem hogy értsétek miért kérdezem ezt. Kiskoromba sokat szerettem rajzolni, nagyon sokat rajzoltam de általában gyerekes dolgokat, úgy kb mindig is érdekelt minden ami a kreativitással függött össze, de nem igazán foglalkoztam vele. Sose jártam semmilyen rajz suliba mindig a normális sulikba jártam ahol nem volt kiemelt rajz óra. Majd kaptam egy portrékat tanító kis könyvet, akkor rákaptam újra a rajzra. Az akkori tanárom támogatott mondta hogy van tehetségem hozzá, de én sajnos mindig is az a fajta voltam akit ha kudarc ér akkor feladja, és így a rajzzal is csak felszínesen foglalkoztam mikor többet mikor kevesebbet. Eljött az érettségi és utána nem tudtam hova menjek tovább tanulni, nem tartom magam okosnak és amibe elvileg a legjobb vagyok(rajz) abba se vagyok olyan jó mint sok velem egy idős. Akkoriban jártam egy szak ellátó boltba és ott kaptam az infót hogy jelentkezzek egy bizonyos grafikus képzésre. Sokan bátorítottak hogy majd ott megtanítanak rajzolni. Kellett vinni rajzokat, így összeszedtem az összeset amim volt és elmentem jelentkezni. Akkor szembesültem azzal hogy sokan már évek óta tanulnak rajzolni és úgy jelentkeztek. Nem vettek fel, de mivel volt keramikus képzés és nem volt rá jelentkezés akikről úgy érezték hogy van hova fejlődni azoknak felajánlották a szakot, elsőnek kicsit húzódozva de végül jelentkeztem rá. Ekkor bekerültem egy "művészekkel" teli osztályba, szerettem oda járni, megszerettem a kerámiát. Az első évben volt egy tanárom rajzból aki azt mondta hogy van egy egyedi stílusom. Mondtam neki hogy biztos csak képzeli szimplán nem tudok rajzolni. De ő mondta hogy van bennem valami. Második évben sok problémám volt és elhanyagoltam a tanulást, ráadásul új tanárt kaptam aki akadémikusan tanította a rajzt és teljesen lehangolt, elvette a kedvem az egésztől. Jött a sok gond és bár minden álmom de tuti hogy sose vennének fel egyetemre, ha olyanokat visszautasítanak akik szerintem fényévekre vannak tőlem.
Viszont itthon a családban mindenki jó valamiben és én vagyok a fekete bárány aki semmihez nem ért. Anno szerettem volna ha azt hiszik a családban hogy én vagyok a család "művésze" és sokan mondták hogy a "művészlélek" ez tetszett végre valami vagyok. De még is mit lehet művésznek vagy művészléleknek mondani. Az után hogy a vizsgámon 3as lettem azért mert a rajzom lehúzta az amúgy sokak szerint jó vizsgamunkámat, nagyon elkenődtem és megint nem találom magam, megint elment a kedvem a rajztól. Ám még mindig művésznek szólítanak és már kezd zavarni :S
Közben megszerettem a művészeteket szeretem a kiállításokat, de nincs nagy lexikális tudásom hogy megmondjam hogy bizonyos alkotást pont ki csinált csak ha híresebb. Szeretem a törit szóval meg tudnám tanulni. De ennek egyáltalán van hozzá köze? kicsit álmodozó és idealista vagyok, és kicsit szétszórt, nem tudom ez mennyire fontos.
Azt hiszem, manapság a "menő" művészek és műértők azt tartják művésznek, aki azért alkot, hogy azzal valami elvont tartalmat kommunikáljon, lehetőleg jó erősen kódolva, hogy csak a nagyon ... khmm, "igényesek" értsék.
A hétköznapi ember viszont azt tartja művésznek, aki valami olyat csinál, amit a többieknek élmény nézni, hallgatni stb..
Gondolom, a családod és a barátaid is valami ilyesmire gondolnak.
Az írásodból az derül ki, hogy te nem annyira arra vágysz, hogy valami hú de egyedi és ütős és elvont dolgot tegyél le az asztalra, hanem szimplán arra, hogy "jó legyél", inkább ebben a második "élmény nézni" értelemben.
Van, aki lenézi ezt, de szerintem ez teljesen rendben van.
Én építész vagyok, és soha nem akartam világhíres épületeket tervezni, csak egyszerűen olyanokat, amikbe kellemes érzés bemenni. (Aztán nem tudom, mi lesz, még csak most kezdem.)
Válassz ki egy irányt, ami tetszik, és azt gyakorold sokat. Mert a technika tanulható, van akinek gyorsabban és van akinek lassabban, de neked biztosan nem reménytelen. Ha olyan vagy inkább, csinálhatsz valami romantikus kézműves dolgot, ha meg olyan, akkor valami reklámgrafika típusú, modernebb dolgot. Esztétikai érzéked valószínűleg van az alapján amit leírtál, szóval ha szívesen foglalkoznál ilyesmivel, szerintem próbálgasd.
Na igen ha lenne önbizalmam meg kitartásom biztos nem itt tartanék :S
Második válaszoló: Bár szeretném hogy elismerjenek és hogy végre megtaláljam amibe jó vagyok, de ha ez tényleg a művészet amit még nem tudok, akkor szeretném ha azt a műveltebb körökben is elfogadnák. Nem akarok nagy igazságokat bemutatni, elég ha érzéseket tudok közvetíteni és ha elragad valami érzés, ötlet, irány akkor azt megragadni és megcsinálni. Ugyanakkor nem tudom hogy képes vagyok rá. Ugyanakkor nem zárkózom el a populárisabb műfajoktól, nincs bajom a poparttal és a hozzá hasonlóakkal. Nekem az a legfontosabb hogy végre megtaláljam a saját utam amit szeretek csinálni amit meg tudok másokkal osztani, de ugyanakkor nem hiszem hogy meg van bennem ami kell ehhez. Ezért is gondoltam hogy ezzel a kérdéssel jobban megérthetem azt hogy mi az amit szeretnék és hogy meg van e bennem ehhez a kellő képesség, tehetség az önmegvalósításhoz.
"Mi/Ki számít "művésznek" "művészléleknek"?"
Művész: (1) aki művészi alkotásokat hoz létre. (2) aki abból él, hogy művészi alkotásokat hoz létre.
Olyan, hogy művészlélek, nincs. Pongyola kifejezés, pontos értelem nélkül, az érzékenyebb, művészetek iránt érdeklődő emberekre, gyakran egyszerűen különcökra mondják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!