Mi az oka annak, hogy a legtöbb ember szerint a régi jobb volt?

Szerintem nem feltétlenül, de ami régi ahhoz már jobban hozászoktak és az új az mindig furcsa.

L/19

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy régebben arányaiban több volt a jó film.

Manapság egy filmnél arra mennek rá, hogy látványos és akciódús legyen, de semmi több. Persze van néhány kivétel, de azok rendszerint közel sem termelnek ki akkora bevételt.

A színészek és a rendezők sem az igaziak. A filmgyárat mára a szó szoros értelmében kell venni, amihez sok rendező és sok színész kell, ami a minőség rovására megy.

Ez a zenében is tetten érhető. Sokkal inkább a mennyiségre mennek. Igyekeznek reklámmal befuttatni az új előadókat, míg régebben a saját tehetségük révén értek el sikereseket. Itt megint csak vannak kivételek.

Az irodalom is legalább ennyire felhígult. Manapság már boldog-boldogtalan kiad egy-egy könyvet, főként, ha valahogy híressé vált, mert így már a neve is eladja.

tehát általában véve, igen. Régen jobb ezek jobbak voltak.

Több oka van. Például azok a régiek, akiket ismerünk, már átestek az idő rostáján. Mozartról mindenki hallott, de számtalan kortársa a feledésbe merült. Holott akkor ők is szinte ugyanolyan ünnepelt zenészek, zeneszerzők voltak.

Nézzük a régi regényeket. Van a szüleimnek egy könyve, egy bizonyos Della-Valle grófról szól. 1787-ben adták ki.

Valami borzalmas. Giccses, rettenetes. Nem is hallunk róla, talán nem is ért meg több kiadást.

Rágugliztam, ezt találtam:

[link]

Kiemelném Kazinczy véleményét róla:

"“Az én kezeim között is van most eggy: Szerentsés Florentziai vagyis la Valle olasz grófnak történetei, fordítá Kép Gejza László. H o g y a z I s t e n e k t ö r e s s é k e l a k e z é t .” (Kazinczy lev. II.137.)"

Igaza van. Erre papírt és tintát pocsékolni...

A jó könyvek megértek több kiadást, a rosszak eltűntek a süllyesztőben.

Ugyanez igaz mindenre. Az ember az új dolgok közül mindennel találkozik. Jóval, rosszal egyaránt. De a régiekből csak a válogatottakat kapja. Ezért hajlamos az ember azt gondolni, hogy akkor nem is írtak rosszakat. Pedig dehogynem...

- Az embereket általában haláluk után ismerik csak igazán el!

- Az emberek félik a változást. Nehezebb megbirkózni az új dolgokkal.

- A régi filmekkel sokkal több munka volt így nem tehették meg azt, hogy összedobják, mint sok mai darabot, ettől függetlenül jelenleg is van nagyon sok jó film, csak ugye rengeteg rossz is és így a siker százalék gyengébb, mint régen, de szám szerint nincs annyi jó régi film, mint új. Bár ezt a nagy számok törvénye is alátámasztja.

- Zeneszerző.. Akkor még nem volt számítógép vagy egyéb elektronikus kütyü. Akkor kézzel kellett hangszerek által zenét csinálni illet szerezni. Most egyre kevesebb ilyen van. Teljesen elvannak a régiek feldolgozásával az emberek. Nagyon nagy művészeti kincset hagytak az utókorra azok a nagy nevek. Van miből gazdálkodni. :)

- A könyveknél ugyan ez a helyzet. A számítógép korában a könyvek egyre inkább a háttérbe szorulnak ráadásul manapság minden jöttment embernek lehet könyve nem kell előtte letennie semmit az asztalra. Nem kell könyörögni a kiadónak, hogy adja ki vagy nyerni pályázatot, mint régen.

Ui.: Azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a művek amik naggyá lettek különböző műfajokban nem egy emberöltő alatt keletkeztek. A mai világ elvárja, hogy alkossanak olyat, mint régen. Viszont a "régen" szó alatt ők az elmúlt fél évezredet értik. Ami nagyon nagy idő.

"Megfigyelhető az a tendencia a közvéleményben, hogy a régebbi filmeket/könyveket/zenéket stb. többre értékelik, mint az újakat. Ennek mi lehet az oka?"

Egy kis általános iskolás szintű matek: az "új" művek száma változatlan (új mű: a legutóbbi néhány évben keletkezett mű), míg a régieké folyamatosan növekszik és sokkal nagyobb, mint az újaké (régi egy 1960-as film, régi egy 15. századi könyv, régi egy 12. századi zene, régi egy 2600 éves épület). Persze hogy a régiek között több lesz a remekmű.

"Régebben tényleg jobb filmek készültek, jobb regényírók és jobb zeneszerzők születtek?"

Abszolúte nem. Nagyon jó regényeket írnak manapság is. A mai filmek között is vannak egész jók. A zene érdekes kivétel, valahogy a kortárs zene (úgy értem, az utóbbi 30 év) nem fog meg különösebben, de az is igaz, hogy nem ismerem nagyon.

De ha megkérdezel bárkit, hogy melyik a 10 kedvenc könyve/zenéje/filmje, akkor egyszerűen matematikai törvényszerűség, hogy ezek között alig lesz 1-2 mostani.

2010-12-31 14:21-vel értek egyet.

Minden kornak megvan a saját zenei, irodalmi stb. nyelvezete, amit az adott kor átlagember többé-kevésbé könnyen befogad, de ahogy ez a nyelvezet/divat változik, egyre kritikusabbak lesznek a "selejtekkel", amiknek egyetlen érdemük az volt, hogy a koruknak megfelelő stílusban nyomultak, és az utókorra már csak a minőségi darabok maradnak. Ha viszont valaki igényesebb, akkor nyilván a saját korában is felismeri, hogy mi a szemét, nem is beszélve arról, hogy ma már nincs is igazán olyan közös stílus vagy divat, ami többé-kevésbé mindenkinek bejön, még egy-egy országon, sőt baráti körön belül sem.

Én egyébként kirohanok a világból a régi játékfilmektől, amiket apámék meg nagyanyámék néznek nosztalgiázva; komolyan elgondolkodtam rajta, hogy vajon csak mai füllel hallgatva affektálnak benne kibírhatatlanul az (egyébként nagy nevű) színészek, vagy akkoriban mindenki így beszélt, és csak mai füllel hallgatva tűnik annyira mesterkéltnek...?

Az viszont igaz, hogy hogyha az emberiség képességei kb. változatlanok (technikailag természetesen fejlődünk, de az evolúció nem dolgozhat ilyen gyorsan), akkor annak a matematikai valószínűsége, hogy minden idők legjobb filmje vagy leggyorsabb futója még az ismeretlenség homályában rejtőzik, napról napra csökken. Egyszerű valószínűségszámítás meg Gauss-eloszlás.