Mit gondoltok erről a versről?

Alapvetően ügyes próbálkozás a hangulat kivetítésre.

Ezen előbb-utóbb átesik minden kamasz, vagy később is jó

lélektisztító.

Kosztolányi írta arról, hogy mi a titka a jó írásnak: húzni, húzni, húzni.

Hozzáteszem, tömöríteni. Kerülni közhelyeket és a képzavart, mint pl. "utat tör a bánat melegágya."

A "melegágy" és az "utat tör" inkább az abszurdot idézi.

Írj, próbálkozz.

A cím: "Boldog szomorúság+ akaratod ellenére Kosztolányi- Boldog szomorú dal című költeményének címét idézi. De csak a címét, a tartalmát nem.

BOLDOG, SZOMORÚ DAL

Van már kenyerem, borom is van,

van gyermekem és feleségem.

Szívem minek is szomorítsam?

Van mindig elég eleségem.

Van kertem, a kertre rogyó fák

suttogva hajolnak utamra

és benn a dió, mogyoró, mák

terhétől öregbül a kamra.

Van egyszerű, jó takaróm is,

telefonom, úti bőröndöm,

van jó-szivű jót-akaróm is,

s nem kell kegyekért könyörögnöm.

Nem többet az egykori köd-kép,

részegje a ködnek, a könnynek,

ha néha magam köszönök még,

már sokszor előre köszönnek.

Van villanyom, izzik a villany,

tárcám van igaz színezüstből,

tollam, ceruzám vigan illan,

szájamban öreg pipa füstöl.

Fürdő van, üdíteni testem,

langy téa beteg idegemnek,

ha járok a bús Budapesten,

nem tudnak egész idegennek.

Mit eldalolok, az a bánat

könnyekbe borít nem egy orcát

és énekes ifjú fiának

vall engem a vén Magyarország.

De néha megállok az éjen,

gyötrődve, halálba hanyatlón,

úgy ásom a kincset a mélyen,

a kincset, a régit, a padlón,

mint lázbeteg, aki föleszmél,

álmát hüvelyezve, zavartan,

kezem kotorászva keresgél,

hogy, jaj, valaha mit akartam.

Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,

a kincs, amiért porig égtem.

Itthon vagyok itt e világban

s már nem vagyok otthon az égben.

1917