Véleményeznétek a versemet? Kíváncsi lennék, hogy ismeretlenek mit gondolnak róla, akiket nem befolyásol, hogy ismernek.

Nőnapi

Nőnek lenni: felelősség! Nőnek lenni hatalom!

Nőnek lenni… Nem kérdezte tőlem senki: akarom?

Nőnek lenni: megfelelni, olyan sok az elvárás!

Nőnek lenni… Gondoskodás, lemondás és megbánás…

Nőnek lenni: csupa virág, nem számít, hogy szereted?

Meglátod, hogy irigyelnek, ha a netre kiteszed…

Nőnek lenni: éjjel-nappal, mindennapos ügyelet…

Olyasmi, amiben nem tarthatsz sohasem szünetet…

Nőnek lenni: számon kérés… Miért és még miért nem?

Miért kérnek számon minket idegenek, nem értem…

Nőnek lenni: csupa kérdés, ha én vagyok az áldozat,

Miért szórnak -hibáztatva – mégis felém átkokat?

Nőnek lenni: törékenység, legyél illatos virág…

Nőnek lenni: gyenge voltál, elhagytak, a te hibád!

Nőnek lenni: könnyű neked, nő-létedért szeretnek…

Nőnek lenni: tökéletes, mások nem is lehetnek…

Mégis… Nőként, ha ember vagy, és mint olyan vétkezel…

Akkor veszik sokan észre, először, hogy létezel…

Mintha láthatatlan volnál, gondoskodó árny-alak…

Kinek csupán a törődés-nyomatai látszanak…

Nőnek lenni – akármilyen korú légy is a hajadon,

Annyi mindent felfedezel idővel majd magadon…

Sok mindent fog tanítani az életed, keményen,

De megtanulod előbb-utóbb: nőnek lenni nem szégyen!

Nőnek lenni… Vágy -nem tárgya! –, szelíd szavú szerelem…

Nőnek lenni… Erő… Újra kezdés… Sokszor nehezen…

Nőnek lenni… Bárhogy hívjuk – legyen csupán nőnemű…

Nőnek lenni… Áldás volna? Talán, de nem egyszerű…