Akik gyakran festenek/alkotnak képeket, mindig elöre pontosan megtervezik vagy vannak spontán kialakult müvek is?

Én nem szoktam rajzolni, de 1-2 jobb rajzot még régen készítettem. Nekem akkor az hozta meg az ihletet, hogy egyetemen előadáson unatkoztam (nem abból számonkérés, de be kellet járni).

A stílus az most mindegy, mikor hogy. Volt csendélet, geometrikus (3D) alakzatok szoba háttérrel, erdős, tavas tájkép. Sosem előre tervezve.

Ha nem jön az ihlet magától, akkor esetleg megpróbálhatsz valamit pacsmagolni, firkálni, vagy épp milyen médiumra csinálod, lehet segít.

Mindig ötlet alapján állok neki. Megrajzolom a vázlatot. Előfordul, hogy változtatok az eredeti elképzelésen, mert nem sikerül úgy megrajzolni, vagy sikerül ugyan, de mégsem tetszik. Aztán nekiállok festeni, többnyire akvarellel, szóval a médium maga is meg tud lepni néha, hogy nem olyan lesz, mint elgondoltam. Időbe került megtanulni hagyni, és nem addig maszatolni és küzdeni, amíg aztán teljesen elrontom azt is, ami eddig jó volt.

Van egy csomó ilyen színkeverés-kísérletekből megmaradt lapom, amit eltettem, hogy egyszer rajzolok rá, de odáig sosem szoktam eljutni, csak gyűlnek LOL Nekem ez a módszer nem vált be annyira.

Szóval nekem kell a koncepció, referencia, vázlat, aztán meg hagyom, hogy a kép elkészüljön, ha nem olyan lesz, mint a koncepció, akkor nem olyan lesz. Lehet még jobb is. Vagy nem. Nekem ez csak hobbi, kikapcsolódás (és ajándékok, képeslapok a családnak, kollégáknak, barátoknak), nem baj, ha nem mindegyik sikerül tökéletesre.

Mindenkinek máshogy működik az agya, ami nekem nem megy, lehet neked annyira beválik, hogy a védjegyed lesz.

A Royal Talens Van Gogh tanuló minőségű festékeit használom többnyire (van más is, persze, szeretek kísérletezni, de kezdetnek egy jó tanuló minőség teljesen jó, minden nagy márkának van egy ilyen termékvonala), a kifogyott színeket fogom lecserélni profi minőségre (de ez még odább van, kb 4 éve használom a készletemet és eddig 3 szín kezd kifogyni, de még ezekben is van sok-sok képre való).

Az akvarell titka a jó papír. Már közepes minőségű festékkel is lehet csodásat alkotni, ha jó a papír. A legtöbben esküsznek a 100% pamut akvarellpapírra, de nekem jobban bevált eddig a 25-30% pamut tartalmú, legalább 200g/m2, de jobb a 300g/m2 (van vastagabb is, de ezek a leggyakoribbak). Hidegen préselt papírral jobban szeretek dolgozni, annak van egy textúrája, de a textúra minősége nem mindegy (nem szeretem például amin egyenes vonalak vannak, túl mesterséges). Ebből is rengeteg féle van itthon, mert mindig veszek, ha látok jó áron valami olyat, amit szeretnék kipróbálni. (a szép papír, toll és ceruza mindig is gyenge pontom volt, egészen kicsi koromtól kezdve) Vagy olyan tömbben veszem, ami négy oldalon enyvezett, vagy leragasztom mind a négy oldalt az rajtáblához (barkácsboltos maszkoló szalaggal, a kényes felületekre való kiválóan alkalmas erre a célra) és csak akkor szedem le, ha 100% megszáradt az egész kép.