Beszélhetünk a középkorban polgári irodalomról?

Poolgári irodalom? Világi idoralomról, arról beszélhetünk, de a középkor első századaiban az is elenyésző.

Polgárság gyakorlatilag nem létezett a középkorban (legalábbis a nagyobb hányadában, csak a végén kezdett kialakulni), így irodalma sem lehetett.

A valóban polgári irodalom pedig a 18-20. század irodalma, ez alatt a kispolgári élettel foglalkozó irodalmat értjük, ami az oroszokkal kezdődött (Gogol, Csehov, stb, aztán ott van Ibsen, Thomas Mann, és, hogy a mieink közül említsünk valakit, Kosztolányi), lényege a nagyközönség, tehát a polgárság számára érthető, egyszerű és élvezhető művek írása.

Dióhéjban és saját kútfőből csak ennyi, garanciát nem vállalok, hogy ez így is van, bár nekem anno így tanították. Nézz utána wikipédián vagy gugliban a középkor irodalmának.

Virágzó népi kultúra volt a középkorban, mondhatjuk úgy, hogy világi irodalom. Az egyház, tehát a hivatalos elitkultúra viszont ezeket megvetette, alpárinak, közönségesnek, primitívnek bélyegezve őket. Témái főként a mindennapi élvezetek (szex, alkohol, mulatozás) és a hivatalosságok (király, földesúr, egyház) kigúnyolása voltak, legtöbbször igen sikamlós és vaskos altesti humorral fűszerezve. Erősen kapcsolódott a dolog a karneválokhoz, népi ünnepségekhez, szórakozáshoz.

Polgári irodalomról / kultúráról viszont tényleg csak a polgárosodás, a polgári réteg kialakulása után beszélhetünk. A kettő nem ugyanaz.