Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Művészetek » Egy nagyon nagyszabású építész...

Egy nagyon nagyszabású építészetnél mint pl a Parlament vagy a gótikus templomok, az épület tervezője hogy tudja instruálni a munkásokat hogy minden a tervei szerint épüljön?

Figyelt kérdés

Megpróbálom kifejteni hogy mire gondolok mert nem találtam a neten erről leírást.

Ugye ha egy Kádár kocka hazát kell felépíteni, oda is kell az építész mérnök, de a munkások ott nyilván nem művészek és nem is építész tervezők.


Viszont vegyük pl a parlamentet.

Az egy dolog hogy Steindl Imre amellett hogy építész, művész is, de nyilván a munkások akik a a fizikai részét csinálják az építésnek, ők nem azok.


Szóval hogy lehet a munkásokat úgy instruálni, akik a falakat húzzák, a márványt vágják, stb, hogy abból egy ilyen szintű művészeti alkotás szülessen?


A gótikus templomokról már nem is beszélve.

Azokon átlalában van több száz kisebb nagyobb szobor, gondolom azokat már nem is az építész tervezi, hanem bevon szobrászokat is, de elhelyezni azokat is a munkások szokták.


Azért kérdezem, mert imádom az ilyen épületeket és sokat járok nezni őket és folyton ezen gondolkodom hogy ezt mégis hogy lehet kivitelezni?


Mert a egy festőnek nem kell segítség, meg egy szobrásznak sem hiszen azokat létre tudja hozni egyedül, de egy épületnél egy fő tervező van, a többi ember hogy kivitelezi amit ő lerajzolt? Pláne ilyen hatalmas felületen?


Remélem érthető nagyjából mire gondolok



jún. 10. 16:36
 1/6 anonim ***** válasza:
Nagy építkezéseknél az építész-tervező nem is beszél soha a melósokkal, csak a melósok főnökeivel, vagy a melósok főnökeinek a főnökeivel.
jún. 10. 19:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:

Értem a kérdésed, az én kádárom is részegek építették. Viszont már a középkorban is a pénz számított, márpedig a katedrálisokat, kastélyokat hatalmas költségvetésből építették, nem úgy, ahogy a mai magánépületeket. Egy kádárnál a spórolás volt a lényeg, a katedrálisnál viszont szinte nem volt költségplafon. Az ilyen építkezéseknél volt főtervező, építész, kőműves brigádvezető aki a kivitelezésért felelt és persze kőművesek, akik a tényleges munkát végezték a segédeikkel. Mindenki a saját részéért felelt.

Ezek a kőművesek nem sima vállalkozók voltak, hanem hírességek, akik nem csak helyi szinten határozták meg az építészeti stílusokat, hanem európai szinten is. A tudásuk apáról-fiúra szállt és nagyon keresett szakma volt, a híresebbek 100x annyit kerestek, mint az átlag.

Az ilyen kőműves nyilván vigyázott a hírnevére és arra, hogy az alárendeltjei rendes munkát végezzenek, mindegy, mennyibe kerül.

jún. 10. 19:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:

Megrajzolta, milyen legyen. Azt jová kellett hagynia a földesúrnak/megbízónak, akinek a földjére épül és aki kifizeti az anyagot és a munkabért.

Aztán elmagyarázta a kőfaragók főnökének mit milyenre kell faragni, esetleg a kőfaragó válaszolt, hogy ezt vagy azt fizikailag nem lehet megcsinálni, akkor ötleteltek. Ugyanezt az üvegművessel, kőművessel, stb. Kikérte és meghallgatta a szakemberek véleményét, hogy a kivitelezés is sikerüljön. A sima melós meg csinálta, amit a hozzáértők mondtak, ásta az alapot, cipelte a követ, fűrészelte a fát, rakta a falat.

Egy katedrálist a lelki üdvödért építettél, nem volt opció a silány munka. Senkinek, az utolsó árokásó alkesznak sem, hiszen a hallhatatlan lelked múlt rajta. A középkorban ennek nagyobb súlya volt, mint bárminek. Plusz a kulimunkára szegényeket is felfogadtak, kaptak naponta ételt és sört, plusz az abszolúció, a hülyének is megérte követ talicskázni vagy alapot ásni.


Ha bővebben érdekel, olvasd el Ken Follet, A katedrális című regényét. Hosszú és sok minden történik benne (intrikák, szerelmi szálak, politika, vallás), de a katedrális építős leíró részek elég pontos képet adnak.


A Parlament már más tészta, egy más kor. De nagyrészt az is hasonló, csapatmunka, de csak a tervező nevét jegyezte meg a köztudat, pedig ő csak megrajzolta.


Ha kitanul az ember egy szakmát, akkor magas szinten képes elvégezni azt egy idő után. A mester kőfaragó, ács, asztalos, üvegműves ránéz a rajzra és aszerint utasítja a beosztottjait, stb. Mert megtanulta a tanulóévei alatt és később a munka során, hogy mit hogy kell olvasni egy rajzon és azt hogy kell a gyakorlatban kivitelezni. Ez lenne a szakmunkás-képzés lényege, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki, akik magas szinten űzik a szakmájukat és nem kell minden percben ott állni mellettük.

jún. 10. 22:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:

Köszi a válaszokat

Igazából azért kérdeztem mert elég kényszeres vagyok és ez sokszor abban nyilvánul meg hogy mindenre választ kell találnom.

Most pont olyan korszakban vagyok amikor nagyon sok gótikus, neogótikus épületet nézegetek és tudom hogy a többség csak annyit mond rá hogy szép meg nagy, addig én mindent tudni akarok róla, elkezdek róluk olvasni és egyszerűen fel nem tudom soha fogni hogy hogy lehet ilyesmit kivitelezni.


Persze nyilván én egy senki vagyok egy ilyen tervezőhöz képest, viszont közben meg a téma nagyon érdekel.


2 érdekes amit mindtál hogy a kőművesek is ismertek voltak, pont ez is lett volna a kérdésem hogy vajon egy ilyen épületnél dolgoztak e vajon mezei kőművesek vagy rakodómunkások, vagy ott már mindenki mestere volt a munkájának.


Olvastam sokat, de úgy látom ez nem sok mindekit érdekel, mert erről semmit sem találtam.


Csak nyilván nem zseniként nehéz elképzelni hogy hogy terveznek meg ilyet, majd ezt hogy lehet kivitelezni pont azért amit mondtam, hogy itt a tervező nem tudja ezt egyedül fel is építeni…


Nyilván ez az én hülyeségem, a legtöbb ember csak élvezi a látványt csak nekem vannak ilyen kényszeres gondolataim.

jún. 11. 01:41
 5/6 A kérdező kommentje:
Persze a pénz részéről még nem is beszéltem, nyilván egy palotánál ami 400 éve épült ez nem kérdés hiszen ott a királyé volt minden, de azért pl a parlamentnél és a templomoknál már ez is felmerült bennem hogy ezt ki pénzelte és hogy mennyi is lehetett összesen.
jún. 11. 01:43
 6/6 anonim ***** válasza:

A középkorban voltak kőműves céhek. A céhben komolyan vették a munkájukat, egészen fiatal kortól tanulták a szakmát és csak sok év után váltak mesterré. A céhes rendszer képes volt magasan képzett munkaerőt előállítani, akik mondhatni művészek voltak a saját szakmájukban.

Később a céhek megszűnése után is fennmaradt a mester - tanítvány rendszere és nyilván itt is a tapasztaltabbak csinálták a bonyolultabb részeket, a tanítvány csak besegített.

Manapság sem a segédmunkások dolgoznak a műemlék épületeken, hanem vannak külön vállalkozások, amik erre specializálódnak. Nekik meg a megélhetésük függ a munkájuk minőségétől.

jún. 12. 21:15
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!