Létezik olyan magyar fórum vagy oldal, ahol versek lehetséges jelentéseiről beszélgetnek olvasók?

Figyelembe véve, hogy a mire gondolt a költő az iskolában is nehéz volt, nem hiszem.

De ha van rá kereslet hajrá.

Moly.hu-n nem vagyok fent, de jó múltkor messenger csoportban nagyon jót beszélgettünk többen is a Mestet és Margaritáról.

A művészi alkotások célja nem dekódolás, bár kiegészítheti kódolás-dekódolás. Csak az pont, hogy nem a művészi része.

Ne az ezer éve elavult, poroszos iskolarendszerből indulj ki, amely világszerte uralkodik. Az iskola: propaganda, nagyrészt.

A művészet célja és rendeltetése: érzelmek (és gondolatok) kifejezése olyan módon, ami már se tudományos, se hétköznapi módon nem kivitelezhető. Ennek ellenére kombinálódhat hétköznapi, valamint tudományos módszerekkel is, de utóbbiak az alkotásnak a NEM művészi vonatkozása.

Azaz, ha te egy alkotásnak NEM a művészi vonatkozására vagy kíváncsi, elveszett a műalkotás lényege! Lehet arra is kíváncsi az ember MELLÉKESEN, de legyen ott a kíváncsiság elsősorban arra, hogy mitől művészet a művészet! Már ha az adott alkotással foglakozni akarsz. Szard le, mit mondanak az irodalomtanárok. Intellektuális segédmunkások, a rendszer kutyái akarva-akaratlanul. Kivéve egy-két eredeti irodalomtanárt.

Tehát, NINCS jelentése a verseknek! Hacsak nem a művészettől eltérő vonatkozásait vizsgálod, pl mit kódolt bele trükkösen a költő (pl József Attila zseni költő volt, de ő is kombinálta a művészetet a tudoménnyal, dekódolással olykor, pl "Döntsd a tőkét, ne siránkozz", ebben rejtőzik is egyfajta fekódolás a tőkéssé ellen, de NEM ez a mávészi vonatkozásai a verseinek, hogy dekódolt!!).

Vagy pl hacsak nem tesz bele személyes életéből epizódokat, pl a szerelméhez írt verset stb, de az megintcska NEM a mávészi része.

Magyarán, aki "verselemzésre" vágyik, az NEM művészetre vágyik, hanem az alkotás elészültének száraz körülményeire kíváncsi.

........Folytatom: bocsi az elírásokért, nincs mindig energiám átjavítani, amiket írtam, aki akarja, úgy is érti. ;)

Szóval folytatom... ha csak a művészi vonatkozást vesszük alapul, akkor az alkotó érzett, gondolt valamit, amikor alkotott, de később, amikor újraolvassa / újranézi alkotását, már részben, vagy egészében más érzetei lesznek, ami teljesen normális!

Tehát NINCS üzenete a művészi alkotásoknak, mert ami az alktoásnak az üzenet része, az NEM a művészi része!

Sőt, ahány befogadó, annyiféleképp éli meg a műalktotást, és pont ez a művészet egyik lényegi vonatkozása! Ráadásul adott befogadó (pl versolvasó, filmnéző, zenehallgató stb) ahányszor újra befogadja, annyiszor részben, vagy egészében mást él meg! Pont ez a lényeg! És nem valamiféle fix "jelentés"...

Még valami... akkor felmerül ak érdés, mi nevezhető mávészi igényűnek... mert ugye nem elegendő tényező, hogy pusztán ne csak, vagy ne legyen tudományos illetve hétköznapi oldala az adott alkotásnak...

Hanem ezen felül KELLŐEN MÉLY, és/vagy elvonatkoztatott, absztrakt mondanivalója kell legyen! És/vagy kellően egyéni érzemi, hangulati mondanivalója!

Ezért én vitatkoznék mind a reneszánsz festészet "művészet" mivoltával (ők inkább polihisztor tudósok voltak, pl Leonárdo és NEM művészek!!)

Továbbá vitatom a próza mint művészeti ág (illetve az irodalmon belüli ág) művészi mivoltát az alkotások zöme esetén, hiszen nem felel meg a művészet jellemzőjének, hanem pusztán egy választékossabban megfogalmazott próza a legtöbb, szépirodalminak nevezett alkotás. Ellenben ami tényleg vers, az már művészi jellegű! Nem így a legtöbb prózai alkotás.

A 2-est és 3-ast írtam, azok egybefüggenek.

Reagálok rád.

Lehet h elbeszéltünk egymás mellett és valójában netán szinte ugyanúgy vélekedünk. Lehetséges.

Idézlek:

" Ugyanakkor nem gondolnám, hogy megölné a művészetet, ha az érzelmi háttér mellett az értelem is szerepet játszik egy mű létrejöttében, és az üzenet sem ördögtől való tényező. Mindennek van üzenete, ami emberi alkotás, még ha az valami egészen egyszerű is."

Egy szóval nem írtam, h a gondolatiság megölné a művészetet, még oda is biggyesztettem zárójelbe, hogy a gondolatkifejezés is része lehet egy műalkotásnak.

Üzenet:

attól függ, milyen jellegű az üzenet! Pontosan az üzenés jellegét írtam körül! A művészet elsődleges céljában a kommunikációt látom!

Csak ugye attól még nem lesz valaki művész, ha megírja, hogy "anya, lécci vedd ki a sört a hűtőből!", hiszen bár ez is üzenet, de nem művészi szintű. Vagy pl ha kifejezetten és öncélúan matekról szól egy zene, azt se tartom művészetnek, még ha van is benne matematikai üzenet, pl egy érdekes kód.

Vagy pl "Sej az akácos úton, ha végigmegyek rajta jjjéééééén..." - ez is üzenet, de valljuk be, nem művészi igényű, se jellegű.

Ugyanakkor azt is kifejtettem, hogy a művészet kombinálódhat akár hétköznapi dolgokkal, akár tudományosságal, pl matekkal. Lásd: matek-rock zenei stílus, vagy matek-metál zenei stílus. Azonban ha öncélú a matek, vagy bármi tudományosság, mondjuk, egy zenében, az már sokkal inkább tudomány, és alig, vagy semennyire se műalkotás a szememben.

AZ ARÁNY nem mindegy! Tészás mák? Vagy mákos tészta? Értesz. ;)

Szóval -képzőműv példa lesz- akkor műalkotás egy alkotás, ha az nem egy axonometrikus térbeli ábrázolás -példának okáért-, hanem egy érzelmeket, és/vagy gondolatokat kifejező mű, melyben akár lehet MELLÉKESEN, KIEGÉSZÍTŐLEG mondjuk axonometrikus jelleg is, vagy akár az hiányozhat is belőle.

Vagy például, Leonardo festményeit nem azért nem tartom művészinek, mert tele van rejtett kódokkal. Hanem mert hiányzik belőle a művészi közlés.

Nem csapongtam, hanem alaposan és precízen körbejártam a gondolatmenetem, több oldalról. :) Próbáld végigkövetni, kérlek! :)