Vers... Vélemény?

Kezdetnek nem rossz, kis túlzással olyan a hozzáállásod, mintha Kányádit és Szabó Lőrincet enyhén Lovasi Andrással ötvöznénk, viszont erősen kiforratlan, és döcögős, merev. És zeneietlen, ritmustalan is.

Vannak költői képzeteid, spontán analógiák jelennek meg előtted (képzeletedben), amely művészi nyitottságra utal, és ez jó.

Viszont még nem tudod művészien kifejezni magadból ezeket a képzeteidet, úgy vélem.

Tehát a képzeteid, asszociációid elvontak és érdekesek bár, azonban a kifejezésmódod hétköznapi.

Nekem ez a véleményem, az utolsó voltam. József Attilának se minden verse kiforrott, illetőleg léteznek pusztán asszociatív, szürreális versei, melyeket direkt nem adott ki József Attila, lévén saját maga se művészetnek, hanem terápiás (pszichoanalitikus) munkának tartotta. (A pszichoanalitikus hölgy -akibe beleszeretett- kérte fel, hogy írjon kontrollmentes vers törtedékeket a pszichés gyógyítása végett.)

Én egy kicsit elszomorodtam, hogy kiadták azon vers szerűségeit is. Holott számos levelezése költői! De a pszichoanalitikusak többnyire vagy szimplán furcsaságok gyűjteménye, vagy trágárságok (mivel kiadták posztumusz, sajnos utána lehet nézni, nagyon trágár némelyik).

Azokat én József Attila magánügyének tartom -kár, hogy pár éve belefutottam-, ő nem akarta kiadni, nem tudom, miért kellett posztumusz megjelentetni. A kiadásban nincs benne József Attila hozzájárulása.