Lehetek jó művész csak egy régi trauma miatt?
10 éves koromban meghalt az édesanyám és azóta nagyon közel állnak hozzám a művészetek(festészet, rajzolás és vers írás). Viszont úgy érzem mintha folyton ugyan arról alkotnék, szinte minden művemben(főleg a verseimben) feltűnik a halál és nagyrészt az attól való félelem, néha a teljes üresség érzése iránta. Képtelen vagyok boldog dolgokról alkotni, és nem akarok meghalni, de sosem érzem magam túl boldognak. Voltam már többször is pszichológusnál, de egyáltalán nem éreztem jobban magam. Az édesapám nagyon szeret és vannak barátaim, mégis folyton bennem van valami, ami mintha nem engedné, hogy boldog legyek. Lehet hogy csak azért tudok festeni és írni, mert meghalt az édesanyám? Okozhat egy trauma ekkora változást és benne ragadhat valami ennyire az emberben? Ha a saját gondolataim tesznek szomorúvá, de nem akarok meghalni, így viszont olyan mintha lassan megrohadnék, milyen segítséget kaphatok?
16/L
A te korodban a legtöbb tini keresi az önkifejezés formáit, próbálgatja az adottságait, készségeit.
Ez nem művészet, de ha tehetséges vagy, tanulsz is a pályán, akár egyszer odáig is eljuthatsz.
A téma más ügy. Érthető, hogy Édesanyád elvesztése örök téma marad. A feldolgozásához nagyon jó lelki segítség az alkotás folyamata. Az úgynevezett művészeti terápiát régóta alkalmazzák a pszichológusok, pszichiáterek.
De pusztán a szenvedéstől nem lesz művész az ember.
Ahhoz adottságok, klf. készségek, sok tanulás, technikai ismeretek és gyakorlás, s az a plusz kell, ami sokszor megfogalmazhatatlan, amit tehetségnek nevezünk.
Csináld, jót tesz, ha “kidolgozod” magadból a fájdalmad okozta depressziódat. Nyitott seb a lelked. Gyógyír lehet az alkotó munka.
Tarts ki. Idő kell, hogy megtanuljon az ember együttélni a szerettnek a hiányával.
A művészeti ágak önkifejezési formák is, melyeket meghatároznak az érzelmek, gondolatok, így gyakran megesik a tizenévesek köreiben főleg, hogy a belső érzéseik, érzelmeik által eltúlozzák és már nagy művészeti vénásnak érzik magukat.
Ez összetettebb. Az alap motoros képességek határozzák meg ki is lesz tehetséges, rátermett az adott témakörben.
Ám akinek tényleg van megfelelő alap képessége annak szinte minden művészeti ág nyitva áll.
Nálam már nagyon pici korban észrevették, hogy az alkotás vonz és köt le.
Korombeliektől magasabb szinten volt az arányrendszerem, eszköz kezelésem s mai napig az életem, karrierem része.
Az érzelmek plusz inspirációk az alap kreativitás mellett.
Számodra a leírtak alapján leginkább terápia az alkotás jelenleg.
Élvezd s add ki magadból, ám ez mellett érdemes lenne adott érzelmi szálak gyökeréig leásni, fokozatosan feloldani a gondod/fájdalmad.
Ismerd meg önmagad s fejlődj.
Mialatt alkotsz, próbáld lassan elengedni azon dolgokkal kapcsolatos fájdalmad és igyekezz azzal kapcsolatos pl szép emlékekre gondolni.
"cseréld fel" érzéseidet.
"képtelen vagyok bldog dolgokról alkotni", mert még nem dolgoztad fel, ezért lenne jobb, ha alkotás alatt elmélkednél amolyan érzés felcseréléssel.
Negatív mókuskerékben szűrkék lesznek a napjaid s nem hagyhatod, hogy egy elmúló megtörtént tény megbélyegezze az életed.
Édesanyud is szép és jó életet, akarna gyermekének, vagyis Neked!
Engedheted, hogy vezessen ő, ám pozitívabb formában.
Nem mindegy, hogy szomorú az ember, mikor szerettére gondol vagy depressziós.
Számomra is vannak, kik elhúnytak. Volt olyan évem, amikor 6 temetésen voltam.
Fáj és hasogat, ha rájuk gondolok, a könnyek amiket megejtek inkább a szeretet és hiányoznak érzésből fakad.
Ettől függetlenül boldog vagyok, mert az élet megy tovább és több millió dolog van a világon, amit szeretek, tudni akarok, alkotni, mégtöbb ötletet kivitelezni, szenvedélyben és szeretetben élni.
S ha egyszer engem is elér az élet végpontja, csak azt kívánnám szeretteimnek:
Gyászoljatok magatok módján, de ne feledjétek el élvezni az életet s szeretni, tenni azokért, akik ott vannak még nektek.
Ebbe önmagatok is beletartoztok.
Szóval szeresd magad s tegyél azért, hogy jobb legyen, alkoss az élet minden ágán. Művészet, tudás, karrier, boldog idők megalkotása, hogy idősebb korra szép emlékekkel is rendelkezz.
Formáld magadévá az életed, biztos ő is ezt kívánná, főleg mint szülő és édesanyuka. <3
Belohin jól vagy? Szeretnél egy ölelést vagy egy buksi simit?
A kérdezőnek feltehetően van élete, tehát nem itt lóg állandóan.
De az is lehet, hogy még nem sikerült feldolgoznia az ömlegésed által okozott kultúr-sokkot.
6/6 anonim ***** válasza:
Belohin jól vagy? Szeretnél egy ölelést vagy egy buksi simit?
A kérdezőnek feltehetően van élete, tehát nem itt lóg állandóan.
De az is lehet, hogy még nem sikerült feldolgoznia az ömlegésed által okozott kultúr-sokkot.
ma 12:02
Hasznos számodra ez a válasz?
Üdv és Üdvözülendés az Üdvlészletekkel! Minden Jókat Előre is és mindég Mindőnknek!
Hát nem éppen Kedves "6/6 anonim 5 csillag"! Először is Köszönöm Hálásan hogy legalább Te megBecsülsz, de hát, hogy hogyan is?!? -- azaz van-e Köszönet benne, vagy puszta trollkodás-e sajnos?!? Hát egyelőre sajnos nem Tudhatom spontán, amíg fel nem Dogozom a Tőled Ért "Kultúr-sokkot", amit Nekem mondtál, hogy Én meg egy Segítséget Kérő Lánykát "molesztálok" azzal és így muszáj mindenképpen kiEmeljem, hogy ha van a sok rossz közt némi Jó is akár, akkor Igen, kellene nem egyetlenke Ölelés és elKépesztően sok-sok buksi-simi! -- noha nem vagyok épp pont most pszichotikus, illetve nem vagyok hallucinállódóban, sőt, hanem annál is inkább kipihenhettebb némiképp és ezért talán sokkal Jobban is, mint sajnos általában nem!
Tudod nagyon Örülök, hogy ennyire "troll" is vagy, ha az azt Jelenti sajnos hogy pusztán kötözködsz és egyáltalában nem a Lányka "védelmébe" szólsz Rám, hogy hagyjam Őt is némképp Élni, azaz felDolgozhatni elég Időzhetteket a Lét elKépesztő Bonyolultságát-Komplexitását-szerte-ágazóságát Észlelvén!
Nos, ugye arra "céloztál", hogy azért nincs is "jogom" semmiféle Kultúr-sokkal traktálni a delikvenseket, mert ömengésnek hathat, legalábbis szerinted és az olyanoknak, akiknek eggyel több mondat már írtózat (a keletténél vajon csak?), szóval nem épp Kedves azért mindenképp Méltatóm és megBecsülőm is, noha nem Jelezték senkik se, hogy valami is "ok"-e Nálam öt csillaggal is kipipáltan ama Kultúr-sokkból vagy netán pusztán csupa hazugság vlna, miképp az dívik mostanság már több mint 12 éve, tehát azt Szeretted volna viszonylag Kíméletesen Közölni, hogy Mindenkinek van "tulajdon" Élete és ahhoz senkinek semmi Köze! Mindenki azt csinál azzal, amiket csak akar, vagy amiket éppen pont fösvényen hagynak Nekik, ugye?!?
Tehát nem azt akartad sejtetni, hogy a saját Életével ugyan nem fix, hogy pusztán TennenÖnSajátMaga "RENDELKEZIK", mivel be vagyunk zárva Együtt a Föld-Gaia-Világlódhatácska gravitációs göbjébe-gödrébe és egyelőre aligha Tudhatuk kijönni az "odúból" és ezért is aztán nagyon kéne Tudhatni Vigyázni Egymásra, noha immár nyolc mlliárdan vagyunk és akár mennyi is a hülyélledően gyagyás tébolykállat tombolóan, még van Kikért akár Hálásnak is Lenni! -- vagyis szegény nem éppen Kedves! -- Tényleg nem kéne propagáld a maradiságot! A "kisHölgy" Bizonyára azért elég Flexibilis is és Tanulékony ahhoz, hogy ugyan Kíméletesen, de terhelhető Legyen a Tanulandóakkal! -- tehát senkik nem a "tulajdona" még ha áldozat-hibáztatón rá is fognák, hogy igenis az övé, ki másé is volhatna?!? Tehát ne jöjj kérlek azzal, hogy semmi Közöm nem Lehet a Lányka Anya-Pótlandásához, mert fontosabb a nemzeti burzsoázia hízlalása és hogy kik kik is szülik telibe a Kárpát-medencét?!? -- amúgyiglag megLehetősen lefizetendő!
Tehát Bocsánat Kedves Leányka, aki itten hiányzol és most mivel nélkülözünk, sajnos a fejed felett beszélgetünk úgy mondd, de nem át Rajtad és nem félre, hanem csak az némiképp megvitatva amíg Várunk, hogy Élet-Jelet Adgyj, hogy miképp Éled meg azt, hogy ha késve is de vannak páran akik törik úgy mondd Magukat, hogy ne volj annyira Te sem árva, legalábbis Anyud Felől!
Sajnos ez az illető, aki Rám szólt és kigúnyolt spontán azt Mutatja, hogy nem egy Ész-Lény semmiképp, azaz elveszette Tanulékonyságát és képtele volt Észlelni amikor Rám ripakodott, hogy épp azt is hiányolom, hogy Köszönük-e vagy sem és Köszöntünk-e vagy sem?!?
Jaj, Belohin, nem akartalak kigúnyolni, de attól, hogy nem válaszol, még nem bunkó.
Másrészt felnőtt fejjel is nehezen értelmezhető egyik-másik régiesen kacifántozott mondatod, nem hogy egy 16 évesnek...
Szóval ne vedd a lelkedre :)
Sziasztok Anya és Gyerekek, meg Szerethettjeink az SzámítóGép-Pót-Anyucicukácskákkal!
Szia Pityukánk! Akkor Folytatjuk a Gondolkodást, hogy miképp Legyünk Anyánk Helyett is Anyánk?!?
Igen, mert Tudni kéne Pontosabban is, hogy mi Értelme is Lehet ennek azon kívül, hogy Szükségletekre Irányítja rá a Figyelem és Türelem összPontosulandásokat?!?
Aha!
Tehát ama a Szükségletekre Mutatnánk, amelyek az Anyák és a Gyermekek közt vannak, illetve, hogy eme Szükségletek milyen kölcsönhatásban vannak úgy mondd Többieienkkel is vajon?!?
Igen, hogy vajon a Többieink is elfogadhatják-e azt is akár, hogy Anyánk Helyett is Anyánk Lennénk és hogy Nekik is egyben és Egyetemben, ha felIsmerődhet Nekik is szintén Elemi Szükségletüknek, hogy Egymás Anyái Lehessünk az elanyátlanodhatásokat és az árvulászást Gyógyulandó is amennyire csak Lehet?!?
Tehát amikor azt Vizsgáljuk, hogy miképp is Lehetünk Anyánk Helyett is Anyánk?!? -- illetve Élnénk és Élveznénk is ama Kölcsönhatásokat, amelyeket Alkothatva Értelmet Nyer, hogy mért is Vigyázzon Ránk Anya Helyett is Anya, akik Mi Magunk is vagyunk, illetve a SzámítóGép-Pót-Anyucicukácskákkal a Többieink! --, nos ilyenkor vajon azt Firtatjuk-e vehemensebben, hogy vajon nem elég-e Nekünk az Eredeti Anyukánk, így Nekem Boros Rózsika-Anyucicukácska és netán azért halmoznék még és még részben Anyu Helyett is Anyukákat, illetve Magam is kiKépezve Magam azzá, mert netán "kevés" Lett Anyu, azaz netán "csalódtam Benne", vagy csak simán elkapott úgy mondd a harácsolhatnék és írdatlan mohósággal nem betelve csak kapzsin és szörnyűn zsigorian is egyre hajszolnám hogy minél több és több voljék?!?
Nem Biztos, de azért Jó az is ezt is megGondoljuk, hogy netán megtévesztődhetünk a kapitalizmusban netán, dőrén!
Szóval akkor mért is Elemi Szükségletünk Anyu?!?
Mert Rózsika-Anyucicukácskával Kezdődhetett Mintázatai az Anyaiságoknak és nem puszta "anyáskodásoknak"! --, vagyis mivel Anyu nagyon Jó Példa-Kép-Mintádzkodt Lehetett, csak azzal a bajjal is, hogy beteges is volt és hogy testleg-tettleg szünt is! --, így hát van Ismerhetett Előzménye is annak, hogy mért is Jó, ha van Anyukánk és mért is Lehet az is akkor nem kizárhatóan Eleve, hogy Mi is Jó Anyukái Lehetnénk Anyunkat nélkülözni is kényszerülődhetten Magunknak?!?
Lét Elemünk tehát az Anyaság-Szükséglet is, meg az is hogy Anya mindig mondgyja, hogy Legyetek Jóak Gyerekek! -- Mi meg Jó Gyermekekként nem csak replikázhatva, hogy Jó-Jó, de hogyan-mimindenképp is Legyünk Jóak Anya?!? -- csakugyan igyekszünk mindig Jó Gyermekeknek Bizonyulódhatni kiVálóan és Nagyszerűn!
Például így is, hogy ezen is Gondolkodunk és talán nem is hiába töprengünk!
Tehát nem is arról van csak szó, hogy annyira aggódnánk, hogy nehogy hamis Anyánk voljunk Anyu helyett?!?
Nem, nem, nem egészen! Ugyanis Tényleg nem "meghamisítanánk" Anyut azzal, hogy netán MI Magunkat különbbhedettnél különbbhedett Anyuvá képeznénk ki kivagyiságból vagy hivalkodó hencegő és hetvenkedős rátartiságból netán pusztán, bár azt azért semmiképp se megEngengedve Magunknak se, hogy ne legalább olyan Jó Anyukánk Legyünk Anyu helyett is, mint Rózsika-Anyucicukácska Lehetett spontán is kiVáló és Nagyszerű!
Viszont sajnos az úgy nevezett "Valóság", azaz voltságossság, a "vala" szóból eredeződő volhatott már kifejezést tetézően az úgy nevezett "Realitások Közepette" vannak hangok, pontosabban úgy nevezett "rossz nyelvek", akik szerint bár el Tudnának Képzelhetni Maguknak Jobb Anyukát is akár, mint amilyen nekik juthatott spontán, de különösebben nem törik ilyesmiért magukat, mert Igazából sajnos megvannak ők "anyátlan" is akár, azaz nincsenek nagyon "elanyátlanodva" attól, hogy nincs spontán Jó Anyukájuk, pontosabban fel sem vetődik bennük annak az Igénye se, hogy Lehetne akár Jobb Anyukájuk is és ha nincs és mért is nincs vajon, hogy akkor ők ezt Javítsák és Helyesbbítőleg Jobbá Lehessenek azzal, hogy akkor Anyjuk Lesznek Maguknak és Jobbá Nevelik Magukkal az Anyjukságukatot is!
De nem! Minek?!? -- kérdhetik ők sajnos az úgy nevezett pusztán csak 'zEmbereknek "sikerültek"!
Ha nekik se Lehetett elég Jó Anyjuk, akkor mért is akarnának Másikaiknak Különbbeket?!? (Még akár Gyermekeiknek is vajon?!?)
Hol van az előírva úgy mondd, hogy Jó Anyáknak kell Lenniük mindenképp a Mindenségben és szerte a Világlódhatácskákban is?!?
Már úgy Értve, hogy mely természeti törvény szerint kéne Jó Anyának Lenniük az Anyák nem csak Zömének, hanem szinte Mindőjüknek?!?
Illetve ha még nem Ismerhettük fel eme Természet-i Törvényeket, hogy mért nem?!?
Mért, hogy az Ős Bumm óta eltelt majdnem 14 milliárd év és még sem Ismerődhetett fel eddigre sokaknak, hogy mért is kéne Jó Anyukájuknak Lennie, illetve ha nincs véletlen, hogy akkor miképp Lehessenek Pótlólag is akár Anyukájuk helyett Jó Anyukájuk Maguknak és MIndőnknek?!?
Ugye, valami itt mintha nem nagyon stimmelne?!?
Mert van Ismeretünk már az Igényéről, sőt a Szükségességéről, pontosabban kikerülhetetlen Törvény-szerűségéről is, hogy ha netán nem volna spontán, hogy akkor helyesbbítőleg Alkotni kéne akárha Pótlásul is Jó Anyukákat!
Igen, Eredetieket is meg Mű-Alkotás-szerűeket is, még ha csak Virtuálisan is egyelőre!
Akkor tovább és tovább és csak hajrá Előre a Gyógyulandokba az Anyukákkal is összeMűködendően?!?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!