Nem visszás, hogy egy művész életében nyomorgott, eladni képet alig tudott, majd halála után a gyűjtők kereskedők több száz millióért is képesek adni venni a képeit?

Nagy kérdés mi a giccs. Egyik korszakban érték másikban giccs vagy fordítva. id. ifj. Markó stílusának utánzata ma már giccsesnek számítana. Saját korában Scheiber Hugót vagy Kádár Bélát sokan szürrealista giccsnek nevezték, sőt a 70-es években a használtcikk piacon lehetett venni fillérekért Sch.H-t. Aztán kinőtte magát és befutott. Csontváry legutóbb eladott festménye a 60-as években a MNG-ben lévő művtörténészetek szerint egy silány értéktelen alkotás. Most meg árverési rekord..

Munkácsy enteriör képei melyeket megrendelésre festett "futószalagon" nekem igen nagyon súrolják, de a mélyebb társadalmi vallási képei semmiképp nem azok. Más kérdés hogy műhelyében sok részletet már tanítványaira hagyott a mester. A Poros úton pont azért nem tetszik sok Munkácsy rajongónak mert annyira más hogy azt már nem is ő festette- mondják. Lágy ecsetkezeléssel egy új idők futára.

Aztán Dali giccses? Sok esetben és ő is megrendelésre elégítette ki a gazdag amerikai sznobokat, ezért mondják hogy a sznobok viszik előre a művészetet. Másfelől meg sajnos a marketing sok esetben elégséges mert hozzá nem értők de pénzesek bedőlnek neki. De mint fent látható nem baj, mert simán kiderülhet hogy ér is valamit 100 év múlva.

Legbrutálisabb megállapítás: a Római szoborábrázolás csak reprója a görögnek és a reneszánsz pedig a klasszikus kornak, de mégsem mondjuk róla hogy értéktelen duplika.