Jártatok már úgy, hogy egy festmény megelevenedett előttetek?

Hogyne.

A jó fesmény többrétegű élményt okoz, kvázi több hullámsávon szólít meg. Sőt, szvsz az a jó képe, ami ezt meg is teszi.

Nyilván van egy téma, (anya gyermekével pl.) ami a felütés egy kép első megpillantásakor. Aztán az egymáshoz való viszonyuk egy érzelmi attitűdöt képvisel, ami téged bevonhat, ezáltal is "része" lehetsz a festménynek. Aztán ott a tárgy képen melüli helyzete stb, szóval roppant összetett viszonyok aalkulhatnak ki egy képen belül. A sok-sok aspektus persze nem csak pozitív érzelmi hatással lehetnek a nézőre.

A jó festő atmoszférát is képes teremteni, és az is feleleveníthet benned bizonyos vágyakat (de jó lenne "bemászni" a vászon által vágott ablakon abba a mások dimenzióba...). Ha a festő "varázsereje" elegendően nagy, tud rád hasonló hatással lenni.

Szvsz az élményed a mű és a néző ideális találkozása: te engedted meg magadnak, hogy a kép hasson rád, nem álltál ellen a hívó szónak... klassz élmény az ilyen.

Ézen kívül még kismillió értelmezési aspektusa van a jó műveknek, ezer szálon lehet hozzájuk kapcsolódni stb.

Megfigyelésem szerint a képnek akkor van ún. aurája, ha sok nézőjét bűvöli el, sokan csodálják azt, és ez a nézőtől származó szerelem az, ami extra feltölti a vászon-keret-festék-kombót.

---

Az élményed meglehetős empátiát jelez, Kérdező. Még egy festménybe is bele tudod élni magad.

Az impresszionisták épp erre mentek rá: ha ránézel a képre, érezd úgy, hogy a fényjáték igazi. Kedvelt témáik a hullámzó vízen tükröződő napfény, levelek, növények, épületek különböző fényviszonyokban. Cél, hogy ugyanaz legyen a benyomásod (impressziód), mintha ott lennél te magad.

Claude Monet, Edouard Manet a leghíresebb impressziinisták. Szerintem monitoron át is átjön némelyik képük, ha most egyből nem tudsz kiállításra rohanni.