Két versről szeretnék véleményt kapni. Mivel tudnám tökéletesíteni? Mi hiányzik belőle?

Szerintem a téma és a képek is jók, amikben gondolkozol, de lenne csiszolnivaló a kivitelezésen.

A szótagszámra figyelj, legalábbis annyira, hogy közel azonos legyen, ne ess ki túlzottan a ritmusból.

Picit átformáltam az első három versszakot, hogyan oldanám még, de persze csak egy tipp.

Egyedül vagyok, mint

Kóbor eb, ki rád tekint.

Magányában zihálva

Verejtékét inhalálja.

Mint út szélén a rozsda,

Fetrengek a mocsokba,

S összegyűlik bőröm alatt

A rideg, márciusi fagy.

Bámulom e világot:

Szeretetre éhesen tátog,

Mint hal, ki horogra akad,

S elnémul benne a harag.

Amikor verset olvasok én szeretem, ha kicsit konkrétabb helyzet tárul elém, nem általánosított érzésekről beszél a szerző. Valami miatt nem érzem honnan fakad a fájdalom a két versben, pedig hasonlóan borús hangulatom van és ilyenkor különösen jól esnek az ilyen írások, együtt tud velük érezni az ember. De itt valamit hiányolok.

Vannak sorok, kifejezések amik tetszenek benne, például:

"S összegyűlik bőröm alatt

A márciusi fagy"

Ezt érzem, még így szeptember tájékán is, a márciusi fagyot, ami pedig így hatni tud, az egy jó kép.

Vagy:

"Levette rólam kezét az Isten,

A semmiség ölel át"

Ez is egy nagyon szépen megfogalmazott rész. Ebben szerintem jó vagy, csak halmozva vannak az ilyen kicsit megfoghatatlan érzések, és jóból is megárt a sok. Olyan halványan van mögötte az kiváltó ok, hogy nem tudom magaménak érezni a fájdalmat, érinthetetlen marad. Olyan, mintha megpróbálna megnyílni neked valaki, de mikor megkérdeznéd, hogy akkor most mi a gond, mondjuk "Szeretethiányos vagy?", ő meg azt válaszolná, hogy "Egy gondolat sajog idebenn; egyedül van a világ."

Nekem talán ettől hatnak kicsit üresebbnek, nem tudom érthetően írtam-e le, meg persze ez csak az én véleményem.

Egy apróbb hiba, ami még szúrja a szemem az ez a sor: "Fetrengek a mocsokba", inkább mocsokbaN, de máshol jól ragozol, úgyhogy erről el tudom képzelni, hogy szándékosan írtad így.

A dallam része engem amúgy nem zavart, olvastam már sok olyan verset, ami formailag nem követett semmilyen szabályt és mégis ütős volt.

Azért azt hangsúlyoznám, hogy szerintem van tehetséged a dologhoz és szívesen olvasnék még verseket tőled, kíváncsi lennék, hogy így egy évvel a kérdés kiírása után hogy haladsz.