Hogy tudnám az érzelmeim kirajzolni?

Na, most az lesz, hogy idejön a hülye fotós és széttrollkodja a kérdést.

Mert ezek alapján, ha nekem szar kedvem van, akkor nekem síró embereket kellene fotóznom? Ne már... Ha én tudok erőt sugárzó kiszáradt fát, szomorú nyári tópartot, vágyódó virágszálat, transzcendentális élményt okozó döglött halat fotózni, akkor te, akit semmilyen szinten nem köt a médium realitása ne ragadjál le ott, hogy szomorú művész = szomorú arc a rajzon. Persze, ha azt érzed közel magadhoz, csináld, csak ne gondold azt, hogy ennyire le vannak limitálva a lehetőségeid :)

Szóval nagyon egyet értek #1 válaszolóval: ne agyald túl, kezdj el rajzolni valamit és majd alakul. Valószínűleg nem egy alkalom / egy kép kell ahhoz, hogy kibontsd ezt a témát.

Azért pampogok én itt, mert sokszor előfordul, hogy a saját művészeti águnkon kívül lehet inspirációt találni. Ha akarsz "nem boldog" fotográfiát látni, akkor nézd meg pl. Robert Frank kései munkáit, vagy Araki Sentimental Journey-jét (ha van hozzá gyomrod).