A jobboldali konzervatívok mire alapozzák az elképzelésüket, hogy a multikulti társadalmak rosszabbul működnek, mint az egynemzetiségűek?

Egész Dél-Amerika rosszabb a multikulti miatt az őslakos indiánok mélyszegénységben élnek, míg a fehér gazdagok saját negyedekben, Dél-Afrikában etnikai konfliktusok alapján irtják a fehéreket.

2 viszonlag normális multikulti hely az USA és Nyugat-EU, de ez a hatalmas pénzeknek köszönhető, amiket a globális hegemóniájukból szereznek egyelőre.

Ehhez képest Kína például egy elég szervezett ország volt mindig is a szegénységéhez viszonyítva. (Persze ott is voltak zavargások, de nem elsősorban etnikai alapúak) Japán az egyik legbiztonságosabb ország, de itt a gazdagság is közrejátszik.

Én inkàbb azt mondanám: amíg jólét van, nem gáz a multikulti, mihelyst beüt a szegénység, elszabadul a pokol.

Ha átjön a szomszédom, az már multikulti. Marhára nem ugyanazok a nézetei, mint az enyémek. Bár egy csomóban egyezünk, viszont egy másik csomóban meg nem. Az ok egyszerű. mások voltak a szüleink.

A multikulti az emberiség alaptulajdonsága, kikerülhetetlen.

Ám rendkívüli mértékben nem mindegy, mekkora a különbség.

Jólétben élő emberek sokszor tapasztalták meg a bármire való helyes reagálást, tehát magabiztosak. Azért nem zavarja őket a (nem nagyon eltérő) másság, mert tudják kezelni. Szegénységben tartósan élő emberek tapasztalata a mindennapi küzdés a fennmaradásért. Minden energiájuk erre megy. Itt azzal foglalkozni, hogy még a mássággal is törődjenek, rendkívül megterhelő, ami az elutasításban nyilvánul meg.

Ha a kulturális különbség nagyon nagy, az a hétköznapokban okoz rendszeres kényelmetlenséget. A legtürelmesebb ember is egyszer csak nem tudja kezelni, ez az a pont, amikor terhes. És előbb utóbb ez meg is nyilvánul.

Ezért alaphiba általában multikultiról beszélni. Beszélni a másság egy bizonyos mennyiségéről lehet. Alatta bizonyos jólétben élő embereknek jut energiájuk ezt az eltérést rendszeresen kezelni. De van az a mennyiség, amit senki nem tud kezelni, és ez mindig konfliktushoz vezet.

A társadalmak jó vagy rosszul működése ebben az összefüggésben viszont értelmezhetetlen. Ami értelmezhető: nagyon egysíkú társadalom lehet, hogy jól működik. Ám egy nyíltabb, sokszínűbb társadalom előbb utóbb lekörözi, mert hatékonyabb. Az ok is egyszerű: sokszínű társadalomban egy adott problémára többféle megoldás jut az emberek eszébe, és abból lehet optimálisat választani, míg ugyanez egy zárt társadalomban szegényes megoldásokat ad néhány esetben.

De ha az embereknek túl sokat kell foglalkozniuk a másság kérdésével, akkor energiájuk erre fordított része nem hasznosul problémák kezelésére, és ráadásul ettől egyéb gondok is jelentkeznek. Ezt a másságot jobb megszüntetni, például szeparációval (de a megoldás erősen függ a konkrét helyzettől. általános recept nincs, ahogy bölcsek köve se).

Általában ez csak egy nem túl jól definiált, rasszista szöveg. Pl. a sokszor homogénként emlegetett Japán vagy Lengyelország egyáltalán nem homogén, csak annak tűnnek papíron.

Itt inkább arról van szó, hogy ha egy társadalmi/politikai törésvonal megmutatkozik etnikai/kulturális... stb. alapon is, akkor ott bajok vannak, konfliktusos az együttélés. Épp ezért tűnik rossznak vagy lehet ellene érvelni, hiszen látszólag a törésvonalat a különbözőség okozza.