Sortűz kivégzésnél mitől függ, hogy a kivégzőosztag hány tagból áll?

KIVÉGZÉSI SZABÁLYZAT

1

A kötél általi halálbüntetést a honvéd büntetőintézet falain belül vagy valamilyen más zárt helyen, az agyonlövetés által való halálbüntetést pedig erre alkalmas, hívatlanok szeme elől lehetőleg elzárt helyen, minden fölösleges feltűnés kerülésével rendszerint korán reggel kell végrehajtani.

2

Halálos ítélet végrehajtásánál mindig egy m. kir. őrnagy, ennek hiányában pedig egy rangban idősebb százados a parancsnok.

Födözetül négy gyalogszakasz vonul ki, legalább tíz-tíz taggal.

3

A „zárósorba”, vagyis az elítéltnek közvetlen őrizetére egy altisztet, öt tisztest és tizenöt rend­fokozat nélküli egyént kell kirendelni. Ezek már előbb a büntetőintézet kijáratához mennek, és ott négyszög formájában megalkotják a zárósort, melynek minden oldala öt emberből áll.

A foglár az őrség kíséretében a zárósorig vezeti az elítéltet. A zárósorba a pap is belép, az őrség azonban visszamarad.

A menet lassú ütemben halad a vesztőhelyre, és senkinek sem tiszteleg.

A végrehajtás parancsnoka a vesztőhely közelébe érkezve ezt vezényli:

- Vigyázz! Végrehajtó négyszög, indulj!

A végrehajtó négyszög megalakulása után a tisztek annak belsejébe lépnek. A zárósor ki­nyílik, az ítélő hadbíróság kiküldött hadbírája, a m. kir. honvédügyésznek és egy jegyzőkönyv­vezetőnek jelenlétében, még egyszer felolvassa az ítéletet, s az ítélet végrehajthatóságát megállapítja, mire a végrehajtáshoz lehet fogni.

4

Ha az ítéletet agyonlövetés által hajtják végre, akkor erre már előzetesen négy embert kell kirendelni, kik egy tiszt jelenlétében megtöltik fegyverüket. Az elítéltnek le kell térdelnie, és valamelyik bajtársa, kit a jelenlevők közül szabadon választhat, beköti szemét. Ugyanakkor a végrehajtás parancsnoka kardjával a négyszög hátsó oldala felé jelt ad, mire az annyira, amennyire szükséges, csendben szétnyílik.

A négy kirendelt ember előlép, fegyverét zajtalanul „kész” helyzetbe teszi, és halkan közel lép az elítélthez, amint ez az elítélt megérintése nélkül csak lehetséges.

A végrehajtás parancsnoka akként áll oldalvást, hogy ezek az emberek láthassák, majd ma­gas­ra emeli kardját, mire a középső két ember az elítélt fejére, a másik kettő pedig mellére céloz, és a végrehajtás parancsnokának hosszan nem halogatott „Tűz!” vezényszavára egyszerre lő.

Ha a kivégzett még életjelt ad, még egy vagy annyi lövést kell tenni, amennyi szükséges.

5

Akár kötél által, akár agyonlövetéssel történt a kivégzés, annak végrehajtása után a kirendelt orvos megállapítja a halál beálltát. Ezután a lelkész rövid beszédet és a kivégzettért rövid imát mond, melyhez a végrehajtás parancsnoka ezt vezényli:

- Imához!

Ezután a tisztek elrendelik az elvonulást.

6

A kivégzettet éjjel, csendben, gyászkíséret nélkül kell az erre kijelölt helyen eltemetni.

(Örkény István)

Ez az üzenet miatt fontos. Alapból a nyilvános kivégzés elrettentés miatt van. Ha valakit 12 katona lövi le az azt mutatja az embereknek, hogy az a személy súlyos ellensége az épp regnáló rendszernek. A katonák számával nyomatékosítják az üzenetet.

A kegyelemlövés pedig annak az üzenete, hogy megmutassák milyen emberi a hatalom, de ezt meg kellett tennünk. Mussolininél még keresztény temetést is megkapták az olasz kommunista partizánok.

Tehát a kivégzés a propaganda része.