Göbekli Tepe felfedezése át fogja írni a történelmet, vagy ezt nem fogják engedi az érdekelt felek?
válasza:Mint említettem, kérdező: a konteókkal fáradj át az ezotériára.
A valóság pl. az, hogy a rézeszközzel meg lehet munkálni a gránitot.
Kopni fog (a réz). Nagyon gyorsan fog kopni.
Komplett műhelyek voltak a piramisok építésénél, ahol népes sereg semmi mást nem csinált, csak az eszközöket élezte folyamatosan.
11
Te sem vagy kevésbé konteós.
Ott voltál? Akkor honnan tudod? Úgy teszel mint aki i.e. 3000-ben született és saját szemével látta a piramisok építését. Meg csak dokumentumok sem maradtak fenn az építkezés menetéről, és csak találgatások vannak a tudósok, történészek részéről, de persze de biztosra tudod az egészet. Mondom hogy szekta az egész.
válasza:"Meg csak dokumentumok sem maradtak fenn az építkezés menetéről"
Kicsit le vagy maradva.
TISZTELT MODERÁTOR!
Kérem áttenni az ezotériába, a kérdező immunis a tényekre!
De még csak tényeket sem soroltál.
De ha haverod a moderátor úr talán szót fogad neked.
válasza:Nagy vonalakban nem változik a történelmünk, csak árnyaltabb lesz az új felfedezések révén.
Ha lenne időutazó géped, és kutathatnád a régmúltat, sőt videóval bizonyítanál, akkor is ott lesz az ember gyarló, korlátolt volta miatti tényező. Megismered az események 1%-át, és abból vonnál le végérvényes következtetéseket. Az egyetemisták meg egy vaskos könyv helyett háromból tanulnák az őstörténetet. Nagyon örülnének neki.
Ha valaki más időutazna helyetted, akkor is lázadoznál, miért nem inkább amazt kutatta az a degenerált.
17
Azért elég pontos következtetést lehet levonni abból ha néhány helyszínt meglátogatna az időutazó a 12,000 évvel ezelőtti bolygón :)
A mainstream történészek folyton azt hangoztatják, hogy nem maradtak fel fejltett eszközök, tárgyak, technológiai vívmányok. Na és? Bármelyik mai technológiai vívmányunkaf kitennénk a napra, legyen az egy autó, fúrógép, számítógép vagy bármi, 10,000 év múlva egy porszem nem maradna belőlük. Nem véletlen, hogy a kő építmények maradtak csak meg, hiszen ezek a legidőtállóbbak.
Másrészt amikor több ezer és akár több tízezer éves építményeket szeretnénk feltárni akkor bizony jóval mélyebbre kell ásni, akár tetszik akár nem, mivel ezek nyilván süllyednek, körülöttük a talajszint emelkedik stb. Jó példa erre a Szfinx és Göebekli Tepe. De ha már nagyon ősi egy építmény akkor nem értem a mainstream történészek, régészek miért nem akarják belátni, hogy akár egy természeti képződménynek is tűnhetnek első látásra.
Amilyen kevés és bizonytalan bizonyítékokra alapoztak “100%-osan igaz” történetírást simán be kellene ismerniűk, hogy ez a tudomány rendkívül absztrakt és részben művészetszerű, másrészt nyitottakbbnak kéne lenniük más forgatókönyvekre is. Nem mondom, hogy tényként kellene kezelniük azokat de legalább elmélet szintjén. És szinte minden ami le van írva a 3000-4000 évvel ezelőttről elméletként és nem tényként kellene prezentálniuk hiszen a példáddal élve nem volt időgépük és nem tudhatják. Meg az évezredek soran rengeteg forrást megsemisíthettek (Alexandriai könyvtár például, de a papság is előre kifontolt módon) ezért simán lehet, hogy minden amit tényként kezelnek csak hamis bizonyítekokon, forrásokon alapuló tévelygés.
válasza:Csak annyit tennék hozzá, hogy maradtak fent dokumentumok a piramisokról:
"Kiállították azt a papiruszt a kairói Egyiptomi Múzeumban, amely a gízai nagy piramis építéséről tartalmaz feljegyzéseket.
A naplót hieroglifákkal írták, papiruszra. A szerzője egy Merer nevű ellenőr volt, aki a feljegyzés alapján 200 ember munkájáért felelt. A fontos iratot még 2013-ban fedezte fel Pierre Tallet és Gregory Marouard régészcsapata. A francia és egyiptomi szakemberekből álló gárda a Vörös-tenger partján lévő Wadi-al-Jarfban találta meg a 4500 éves irományt – ezzel ez a legősibb egyiptomi papirusz.
A dokumentum egy több hónapig tartó időszakot ír le egy táblázat segítségével, melyen napi két oszlop szerepel. A papiruszon rengeteg építési művelet van feltüntetve – így például az is, hogy hogyan bányászták a mészkőt a Nílus szemközti partján.
Merer a feljegyzéseit Hufu uralkodásának 27. évében írta le. A hivatalnok szerint a piramis ekkor már közel járt a befejezéshez, csupán az épület külső borításánál voltak még komolyabb feladatok. A dokumentum alapján az ehhez szükséges mészkőt a mai Kairó közelében található Turából szállították az építkezéshez, mégpedig a Níluson és a hozzákapcsolt csatornarendszeren hajózva. Merer arról is beszámol, hogy a piramis és a lelőhely közti utat négy nap alatt tette meg a mészkőszállítmány.
A papirusz Anhhafról, Hufu testvéréről is említést tesz, aki a dokumentumban “a király munkálatainak vezéreként” jelenik meg. A hercegnek emellett természetesen számtalan egyéb címe is volt.
Bár a feljegyzés alapján az építkezést ekkor a fáraó öccse irányította, sok kutató szerint valószínű, hogy a korábbi koordinátor Hemiunu lehetett. A vezír Hufu unokaöccse volt, és több forrás is bizonyítja, hogy a piramis tervezésén is dolgozott.
A páratlan dokumentumot most fogják először kiállítani, de hogy meddig lesz látható, arról a múzeum még nem adott tájékoztatást."
19
Meg volt állapítva a kora?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!