Könyvet, novellát szeretnék írni, és kitaláltam egy új, eddig szerintem, páratlan ötletet. Van aki szeretne? Tovább lent!

ma 15:14-nek

Imádom én is a Szilvási Lajos könyvét.Tamara és Attila történetét..Én 20 éve olvastam,és biztos voltam benne,hogy szinte senki nem ismeri ma már..örülök,hogy más is oda van ezért a könyvért nem csak én...

Egyébként 15 évesen pontosan a Szilvási könyv miatt csináltunk a barátnőmmel mi is ilyen "novellát"..

A magunk és környezetünk szórakozására tökéletesen jó volt...De többre nem mentünk vele...

15.28-as vagyok,.

Még valamit,Kedves kérdező!

Az ötleted nem új,páratlan mert már több éve alkalmazzák,és ahogy olvasod több ilyen könyv is van a piacon...de játéknak,szórakozásnak,szókincsfejlesztésnek,helyesírás gyakorlásnak tökéletesen jó..Sok sikert

Kedves 15:28-as!

Én is azt hittem, hogy már senki nem emlékszik rá, nagyon jó volt olvasni a válaszodat! Én is kamaszkoromban olvastam, és elmondhatatlanul mély hatással volt rám. Emlékszem, volt hogy az utcán csatangoltam, és hasonlítgattam a helyeket a könyvhöz, hogy talán itt játszódhatott a történet... :)

Nagyon kevés könyv van, ami olyan velőig hatolóan beivódik az emberbe, hogy a későbbi életében is sokszor azokat az intenzív érzéseket keresi, amit annak a bizonyos könyvnek az olvasása során élt át.

ma 20:24-nek

Én is azt a helyet kerestem,hátha megtalálom...:)Én azért éreztem olyan közel magamhoz a könyvet mert paneldzsungelban nőttem fel akárcsak a könyv szereplői..Ennek hatására kezdtem 15 évesen én is naplót vezetni..Egyébként a barátnőmmel annyit csavarogtunk,hogy végül is úgy gondoltuk,hogy a havannai lakótelep lehetett leírva...Még ma is kincsként őrzőm a könyvet..

Stephen King: Christine

Az egyik fejezet első szám első személyben mesélt (Én),

a másik pedig első szám harmadikban (Ő) Aztán kezdődött minden előlről. Jó volt így olvasni :D