Olyan emberek a világban akiknek átszámítva a vagyonuk több tíz vagy száz milliárdra rúg, mit csinálnak, hogy zajlik az életük?

Menedzselik a vagyonukat. Vagy azt rábízzák valakire és élnek a hobbijuknak. Lásd Paris Hilton.

Felkelek, gyakorizok, behozzák a tejeskávém, felnézek az üzletre, csekkolom a facen a többieket, írogatok, felkelek, fürdök, közben gyakorizok, kimegyek a parkba, ellenörzőm hogy mindenki a helyén ahogy kell, bemegyek kajálni, közben gyakorizok, hazamegyek megnézem az Anikó showt, iszogatok, gyakorizok, átöltözök, lemegyek a klubba, üldögélek, hazajövök, fürdök, gyakorizok, néha youtubozok is, vacsizok, lefekszem, sorozatokat nézek, gyakorizok...

Ha már mindened megvan ami megvehető, akkor a pénz már csak számokat jelent a bankszámládon. Másrészt azon kell állandóan melózni, hogy ez maradjon is, amit csak befektetésekkel lehet elérni. Ha pedig ránézel a szükségleti hierarchia csúcsára, ott az önmegvalósításra való igényünk, ami nem is olyan egyszerű dolog ha eddig az anyagi alapok megteremtése volt a cél. Gyakran elveszti közben önmagát az ember, aztán rájön milyen kevés ideje maradt megkeresni azt az embert aki lenni szeretett volna. Legtöbben azt gondolják maradandót kell alkotniuk, pedig a nevével sem él tovább az ember. Aztán van hogy valamilyen változást szeretnének elérni, de ahhoz meg nem elég annyi, hogy pénzed van bármennyi.