Miért jó belerúgni az elkeseredett emberekbe?

amíg nem halsz meg teljesen, nem tudsz új erővel újjászületni!

márpedig dühöt kell gyűjtenie, hogy abból akarat legyen az újra.

Sajnos,nagyon sokan elégedetlenek az életükkel és irígyek másokra ezért ezt a feszültséget és dühöt itt vezetik le!

Hogy ismeretlenül ítélkeznek(én is kaptam már hideget meleget)az pedig az emberi butaság!

Én is ez tapasztaltam, sokan jóindulatúan segitenek itt,de ugyanennyien nem.

Mint a való életben...a te problémádat sok ember nem érzi át igazán,vagy neki bagatell,nem látja át.Valóban kellő empátia szükségeltetne, hogy itt mindenki normális válaszokat írjon..de hát..ilyenek az emberek.

Szörnyű, de ezek vagyunk mi emberek (tisztelet annak, aki tényleg nem bántani akarja embertársait). Az állatok különbek nálunk.

Mi fájdalom lehet abban az emberben, aki belerúg egy másikba. Valahol sajnálom is őket, és valahol nem sajnálom őket, valahol megérdemlik a sorsukat. Mert véleményem szerint a boldogtalan emberek azok, akik bántják a másikat.

Én úgy képzelem el, hogy aki boldog ember, az jó szándékú, jóindulatú, az inkább segít az elesetteken. Mindenkinek vannak problémái, de azokkal együtt kell tudni élni, csak így lehetünk elégedettek, és csak így tudjuk embertársainkat megvigasztalni.

Szóval minden szánalmam azoké, akik itt flegmáznak, okoskodnak, mindent tudnak, nagyzolnak, túl soknak hiszik magukat, és nevetnek a tanácstalan társaik tanácstalanságán.

Ezért tart itt a világ.

Szerintem csak elmondja a véleményét. Azt kérdezte a kérdező ugyanis. Persze nem minden válasz tetszik a kérdezőnek, de hát nem vagyunk egyformák.

Sok esetben a nagyobb tapasztalat miatt teljesen máshogy lát egy szitut egy ember, mint a másik.

Ha a kérdező csak a vele egyyetértőekre kiváncsi, fel se tegye a kérdést (minek?), otthon magának helyeseljen.

Mondok egy példát: 20 éves vagyok, férj, gyerek, anyámnál lakunk, nincs egy vasunk se, elköltözni nem tudunk, anyám az idegeimre megy, mit csináljak? Erre lehet értelmeset válaszolni azon kivül, hogy "hát tűrj, drága, ha már anyád nyakára szültél"? Persze szaloncukorba csomagolja az ember, de hát attól ez a válasz lényege... A helyes válasz persze a "szegény te, de sajnállak" lenne...