Aki jó helyre született, általában fiatalabb érett kortól tisztában van vele milyen érték hogy van pénze, vagy természetesnek veszik hogy ebbe születtek bele és nem ilyen összehasonlítgatóak?

Biztos, hogy csak azért van neki több pénze nálad, mert "jó helyre született"?

Tudom, hogy ez nem fog tetszeni, de a helyes válasz az, hogy nem, nem csak azért. Számtalan embert ismerek, aki hiába született jó helyre, mindent eltékozolt, más meg sokkal rosszabb helyre született, és szépen meggazdagodott.

Akkor kivételss ismerőseid vannak utolsó, mert köztudott és statisztika eredmény támasztja alá, hogy aki rossz helyre született, sajnos nem valószínű, hogy kikerül abból a közegből.

Mi jobban eltünk mint az átlag, tellett mindig élelmiszerre ruhára. Természetesnek vettem mindezt. Aztán beleláttam kamaszként más családok életébe, hát szörnyű volt. Nem tudtam értelmezni, talán még most sem tudom, próbalom érteni. Két családnál is kitört a balhé mialatt náluk voltam vendégségbe. Az egyiknél mert véletlenül összetört egy üveg rum, amibe már csak kevés volt, és jajveszékelt az anyuka hogy milyen drága és odaveszett a sütisrum. A masikban meg egy 10dkg-os vajon ment a vita hogy minek vetted kisfiam, nem kell az a melegszendvicshez, nagyon drága. Furcsalltam ezt az egészet, nálunk nem ez volt. Kicsit úgy éreztem hogy lehet boldog az ember pénz nelkül is, de sokmindenben nagyon megkönnyíti az életet ha van. Gondolkodtam hogy ezeknek az embereknek tényleg ennyire nincs pénzük hogy ezek az apróságok ilyen szintű vitát generálnak?

Esetleg tapasztalatból tudja. A szülők nevelhették úgy is, hogy ne érezze természetesnek, hogy van pénze.

Nekem a nagyapám a semmiből felépített egy jólmenő vállakozást, gyakorlatilag meggazdagította az egész családot mialatt élt. 20 év vállalkozás alatt épített saját magának egy nagy családi házat, az apámnak és a nagynénémnek egyet-egyet és még halála előtt nekem és unokatestvéremnek is egyet-egyet. Apám a pénznek köszönhetően "örök fiatal" maradt és szórta is rendesen nőkre, piára, bulikra meg mindenre amire éppen akarta. Gyerekkorom úgy telt hogy bármit megkaphatok amit csak szeretnék, ezért nem igazán értékeltem a pénzt én sem egészen addig a pontig, amikor felnőttem és rájöttem, hogy valójában mit is csinál az apám. Láttam ahogy elszórja a nagyapám élete munkáját és semmit se tehetek ellene. Ekkor hatalmasat veszekedtem vele, azóta nem is beszélünk (kb 5 éve). Most ért el arra a pontra, hogy elfogyott a lóvé és ott van 50 évesen nincstelenül. Ennek hála megtanultam mit is jelent a pénz és megtanultam megbecsülni. Most én élek jól és egyre jobban, ő pedig egyenesen zuhan a süllyesztőbe. Ha nem lett volna a tökéletes példa a pénz elherdálásáról előttem, ma valószínűleg én lennék ilyen.