Ti mit tartotok valószínűbbnek József Attila halálával kapcsolatban: egy bipoláris depressziós rossz időszakot, vagy véletlen balesetet?

Jagykanizsai fűtőházfőnök (Arató):

„Üzletvezetőség IV. Bp.

Tisztelettel jelentjük, hogy az 1937. XII. 3-i 1284 számú vonat Balatonszárszó megállóíelyen

indulás után egy embert elgázolt. A mozdonyvezető eseménykönyvi jelentésének

:ivonata az alábbi:

Tisztelettel jelentem, hogy a mai napon közlekedő 1284 számú vonatnál azt a rendeést

kaptam, hogy Balatonszárszón kirakás céljából meg kell állni. A kirakás és menesztés-

.itán szabályszerű féket ereszd meg jelzést adtam és elindultam. Egy pár méteres mozgás

jtán észrevettem, hogy a vonatot leintik. Féket húzd meg jelzést adtam és megálltam. Hátrakentem

megnézni az okot s akkor értesültem, hogy egy gyengeelméjű költő a lassú mozgásban

lévő kocsik közé bújt, öngyilkossági szándékkal. Az elgázolt költő neve József Attila,

40 éves. Huszár Béla, Nagy József és Nagy László 13—15 éves gyerekek kik a helyszínen

tartózkodtak látták, hogy nevezett nem véletlenül, hanem szándékosan került a vonat

alá. A csendőrség a nevezettek vallomását nem méltatta. 24 perc tartózkodás után a menetet

Szemes állomás intézkedésére folytattuk.

(Időjárás: eső, szél.)"

„M. kir. szombathelyi III. csendőrkerület 346. szám bűn. 1937. Balatonszárszói őrs.

József Attila öngyilkosságáról értesít.

F. hó 21-én kelt 31494/1937 III. számú megkeresésre.

M. kir. államvasutak budapesti üzletvezetőségének. —

Régi a kérdés, de megoldatlan.

Van rá egy elméletem.

József Attila aznap sötétedéskor érkezett vonattal Szárszóra közeli rokonaihoz, de csak náluk hagyta a táskáját és sietősen távozott. Később a táskában búcsúlevélnek beillő irományt találtak, noha nem írt egyértelműen öngyilkossági szándékról.

Tudni kell, korábban Szeged körül sínre feküdt, de nem jött vonat (mert egy épp elgázolt egy öngyilkost), J. A. egy idő után megunta és hazament.

A végzetes este a forgalmi szolgálattevő/állomásfőnök és a helyszínelő rendőrök beszámolóiból tudjuk, hogy a közúti átjárón J. A. bemászott a kitérővágányról épp elindítás alatt álló tehervonat alá, pedig a bakter ott volt a peron végén, az átjárótól nem messze, látta, hogy valaki mit csinál, talán még kiáltott is neki, de J. A.-t nem érdekelte. J. A. magára rántotta a használaton kívüli csavarkapcsot, amibe kapaszkodni próbálhatott, ami betörte a fejét, majd a kerék is lenyeste a karját. Ekkor már fékezett a masiniszta, mert a bakter sípjellel sürgősen megállította. De J. A. már menthetetlennek bizonyult.

Szóval J. A. valószínűleg öngyilkos akart lenni, de egy öngyilkos nem egy komótosan induló gőzvontatású tehervonattól akar meghalni. Illetve nem is a jeges Balatonba akar veszni. Bár ki tudja. (Az, hogy kétségbeesetten a felakasztott kampóba kapaszkodott, nem jelenti, hogy nem volt öngyilkossági szándéka. Az öngyilkos is átértékeli a helyzetet, hogy mégsem kellett volna, legfeljebb már késő. Illetve váratlan pánikhelyzetben az öngyilkossági szándékot felülírja a túlélési ösztön.) Ha J. A. induló vonat által is meg akart volna halni, megtehette volna, hogy az alá ugrik be, amivel leutazott Szárszóra. De nem így tett.

Azzal viszont vhogy senki nem foglalkozik, miért siethetett annyira kamikáze módra J. A., ill. miért pont akkor indult el a tehervonat. Szerintem leginkább azért, mert a Balaton felőli fővágányon elhúzhatott egy menetrend szerinti gyors, amiről J. A. előre tudhatott. Ebben váratlan akadályozó tényezővé lépett elő a mellékvágányon várakozó teher, ami totál elállta az átjárót. Elég hülyeség, hogy így épült meg az állomás, miért nem a másik vége felé hosszabbították meg a mellékvágányt, de ez van. A tehervonat pedig akár már azelőtt megindulhatott, hogy a gyors hátulja meghaladta a (neki) bejárati kitérőt, elvégre elég lassan gyorsul csak fel, meg olyan gondok se voltak a gőzösökkel, hogy két mozdony együtt túlterheli az állomási körzet trafóját.

Szóval szerintem József Attila könnyen lehet, hogy vonat elé akart lépni, csak egy vágánnyal előbb "sikerült" neki a tervezetthez képest.