A választásokat követően a maradék kedvem is elment a jövőm építéséhez. Úgy érzem nem értenek meg, nincs helyem itt. Idén érettségizem. Jobb lenne külföldön folytatni?

Egyenlőre semmi akadálya, hogy külföldre menj, de azt tanácsolom, ha ilyen szándékaid vannak, jó lesz sietni és megpróbálni minél előbb gyökeret ereszteni odakint, mert ez egyre bajosabb lesz, végül talán lehetetlen.

Talán nem foglalkozol a hírekkel, amik mindenhol azt harsogják, hogy tömegek zúdulnak Európába, akik ott akarnak élni, dolgozni és az integrálásuk egyre folyik, különféle módszerekkel próbálják őket munkára fogni, csökkenő segélyrendszerrel, bizonyos határ felett elkobozzák a pénzüket és más bevándorlókra költik és sorolhatnám még, de felesleges.

Hamarosan nehéz lesz állást találni külföldön és gondolom nélküle nem tudnád finanszírozni a tartózkodásod.

Dönts és tedd!

Feltehetően több dolgot összemosol, de ebben semmi meglepő ennyi idős korban.

Kétségtelen, hogy itt sokkal nehezebb. Kétségtelen, hogy itt sok mocsokkal találkozol, és sok igénytelenséggel. Viszont itt találkozhatsz olyasmivel, amit külföldön biztosan nem. Sokan fel sem fogják, ez mit jelent, sokan olyan helyzetben vannak, hogy nincs lehetőségük ezt is mérlegelni.

A sok kudarc okozhat bezárkózást, ám a sok kudarc fantáziátlanságot, ismerethiányt is takarhat. Igen, az együttműködést jórészt kiölték itt. De nem mindenkiben és nem mindenben. Ami a választások „pontját” illeti, ha így gondolod, az mutatja a tapasztalatlanságot. Sokan mondták, hogy hiába az eufória. Óvatosan mondták, mert azt a kevés akaratot nem akarták rombolni. Semmi tragédia nem történt, csak az, ami törvényszerű volt. Két dolgot kell megérteni. A rettegő embert másképp kell megszólítani, mint az öntudatost. Ezt a politikusak nem tudták. Másfelől, aki nem veszi figyelembe a természet törvényeit, rosszul jár. Az erő által kijelölt irányt megváltoztatni kizárólag más irányú nagyobb erővel lehet (általános iskolai fizika). Az emberesetén az erőt sokféleképpen lehet értelmezni, itt az agyban lévő erőt, a gondolat erejét kellett volna használni (ez már talán felsőszintű pszichológia).

Ha itthon boldogulni akarsz, ugyanazt kell tenned, amit külföldön (csak itt valamivel más módon). Felmérni a környezetedet, felmérni a saját képességeidet, és megvizsgálni, mi az, amire a képességeidből a környezeted igényt tart. Abban lehetsz mindenütt a világon eredményes. Egyetlen ilyen helyzetet ne használj itt: a hosszú. simuló nyelv képességet. Abból túl sok van errefelé.

#2! Én nemcsak hiszem, tudom is. Sok ilyen ismerősöm van. A legfontosabb a függetlenség. Attól lesz lehetőséged öntudatosnak lenni. Abból viszont elképesztő dolgok tudnak kijönni.

Sajnos a függetlenség egyfontos tényezője a pénz, az anyagi függetlenség. A mai primitív valóságra fordítva: akinek az állása alapvető a saját és családja megélhetéséhez, nem tud független, ezáltal öntudatos lenni. E tekintetben az egyensúly keresése a legjobb módszer. A fizikatudomány is ezt tanítja, és az élet minden területére igaz így vagy úgy.

Sok sikert!

Meg tudom érteni a csalódottságodat, kiábrándultságodat. Én egy kis településen lakom (egyelőre), és ugyanazt élem át, amit te: búvalb*szott és/vagy faék egyszerűségű emberek, nem nagyon találom a társaságomat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy Magyarország, főleg Budapest elég nagy ahhoz, hogy találhasson megfelelő közösséget az ember, ha igazán szeretne. Úgyhogy én jelenleg nem tervezek külföldre menni (először Budapesten próbálnék szerencsét :)), de ez csak az én véleményem.

egy ugyancsak kiábrándult és ugyancsak 19 éves kamasz srác

Nem feltétlenül jó ez az optimizmus, mert nagyot lehet csalódni (bár ennél, ami itt van, ott csak jobb lehet), míg ha nincsenek elvárásaid, akkor csalódni se fogsz.

Amúgy hogy ment az érettségi? :)