Az osztályomban UFO vagyok:' ( Hogyan vészeljem át a maradék 2 évet? 13L
Az osztályomban teljesen különálló vagyok... Tudni kell, hogy mikor elsős lettem volna, egész évben beteg voltam, és gyakorlatilag 3 hónapot jártam, amúgy is évvesztes voltam, tehát másfél évvel idősebb vagyok a legidősebb osztálytársamnál is, mert újra jártam azt az évet:S Tavaly váltottam sulit, most vagyok hatodikos. Vannak barátaim, de más osztályokban. Ez eddig jó is lenne így, sokszor tudok a barátaimmal hazamenni, kajaszünetben is együtt vagyunk. De az osztálytársaim kitalálták, hogy ne barátkozzak velük, mert ők nem kedvelik az én baráti körömet. Gondoltam nem érdekel, azt csinálok, amit akarok, nem ők szabják meg, kivel barátkozzak. De már odáig mérgesedett a helyzet, hogy nem engednek ki nagyszünetben, akár ha sulin kívül találkozunk is beszólnak... Pl. a mekiben találkoztam a fiúkkal, szokásos ölelés-puszi, az egyik osztálytársam meg beszól, hogy miért nem ny@alatom mindjárt ki magam-.-" Hogyan lehetnek ennyire primitívek? Próbáltam beilleszkedni de nem túlzottan szeretnek, és elég érdekes az indok: Nem szeretnének velem programokat szervezni, mert szerintük így is elég elfoglalt vagyok(ének, gitár, rajz, német):P Átlátszó kifogás. Szerintetek hogyan bírjam ki még 2 évig:'(?
13L
válasza:Érdekes történet. Valami hasonló volt velem is. Csupán két hónapot jártam suliba mert a többi nyolc hónapot Angliában töltöttem. Végül úgy lett hogy mégis csak haza jövünk. Ekkor úgy akarták szüleim hogy járjam újra az évet mert sokat kéne bepótolni. Végül 3 évet jártam én is nálam fiatalabbakkal egy évfolyamban :( Kicsit furcsa volt de megszoktam. Nekem különösen nem voltak problémáim de ilyen esetben azt tanácsolom neked hogy próbáld magad továbbra is lekötni a hobbijaiddal pl a gitároddal. Én is gitározok és szerintem csodálatos dolog, főleg ha az ember ért hozzá. Próbálj emberkéket keresni akiknek hasonó az éreklődésük akár iskolán kívül. Zenéljetek együtt vagy régi haverokkal találkozz. Nem muszáj egyáltalán tisztelni vagy barátkozni az osztálytársaiddal. Pl ahogy én észrevettem Angliában nem is nagyon kötődtek az emberek szorosan egymáshoz. Sokkal inkább a külvilághoz. Ez alatt azt értem hogy vannak akiket ismernek de azon felül nem erőltetik a barátkozást. Ha úgy hozza a sors akkor úgy ha nem nem :D Nekem legalább is ez a véleményem. A mocskolódás pedig jó magyar szokás. Régen én is ilyen lehettem de sokat változtam. Most már tisztelem akik megérdemlik és ki is állok magamért ha kell. Meg kell tanulni lazán venni az életet és nem meghátrálni az ilyen személyektől. Nem kell úgy táncolni ahogy mondják és nem szabad hogy nyomás alatt tartsanak. Csak lazán :D
16 F
válasza:Hú ez igen. Sajnos általánosban előjönnek ezek a gyerekes szarságok. Tudnék mesélni én is.
"De már odáig mérgesedett a helyzet, hogy nem engednek ki nagyszünetben,"
Ezen kiakadtam. Mi az, hogy nem engednek ki?? Elállják az ajtóban az utat? Nem mondhatják meg, merre mehetsz és merre nem, nyugodtan elkezdhetsz balhézni, erre senkinek nincs joga.
"Pl. a mekiben találkoztam a fiúkkal, szokásos ölelés-puszi, az egyik osztálytársam meg beszól, hogy miért nem ny@alatom mindjárt ki magam-.-" "
Hát én ha ilyet mondanának, minimum a képükre borítanám a teljes McDonalds kínáltatot. Ez nagyon gáz.
Összességében abból, amit írtál az jön le, hogy elképesztően gyerekesek és primitívek. Ha két éved van, lehet, hogy jobban járnál egy váltással. Tapasztalatból mondom, nem mindegy, hogy ebben a korban milyen "élményeket" szerez valaki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!