Csak én nem tudok beilleszkedni a modern, mesterséges életbe?
A legtöbb ember lakásokba van beszorítva, a 4 fal közé.
Az élet abból áll, hogy a munkahelyünkön vagyunk. Jó esetben talál az ember valamit, ami érdekli és el is tud helyezkedni abban és nem is csalódik. Rossz esetben próbálja a jó dolgokat keresni: emberséges főnök, jó beszélgetés a kollégákkal, egy kevésbé unalmas feladat...
Az ébren töltött idő több, mint fele a munkahelyen.
Aztán otthon abban a 2-3 órában, amíg ébren van, csak kb ülni és a fejéből kinézni van energiája az embernek... Testi-lelki-idegi fáradtság.
Olyan szívesen főznék magamnak (egyedülálló fiatal felnőtt vagyok), ha lesz Párom, kettőnknek, és szívesen enném azt, amit én, egy ember, alapanyagokból csinált - de nincs erre idő egész egyszerűen.
Szívesen tanulnék meg horgolni, varrni, kötni - a horgolást tanulgatom is - csak nincs idő, energia.
Minden gépesített, minden mesterséges.
A pici erkélyen "termesztek" paradicsomot és fűszernövényeket, jobb híjján ez is nagy öröm nekem.
Az életem jelenleg kb abból áll, hogy robotolok az irodában, majd hazaérek kidőlni, alszom 6,5 órát és kezdődik elölről. Körülbelül: robotolás-tévé-robotolás-tévé, másból se áll az élet. A tévé másoknál regény, keresztrejtvény, netezés, most ez mindegy...
Ha kicsi zöldre és szabadban létre vágyom, egy-egy túlzsúfolt, zajos közparkba kell utaznom villamossal.
Meg amúgy is fura ez a mesterséges világ...
Az önellátás teljesen eltűnik.
Az életben maradáshoz szükséges testmozgás teljesen hiányzik. Mesterségesen, a nem létező időnkből kell pótolni, különben látszik az alakunkon, betegesebbek leszünk, kevésbé tudunk koncentrálni az irodában.
válasza: válasza:Nyilván nem arra gondolok, hogy vissza a barlangba.... De azért pl magunkra főős, sütős, néhány gyümölcsfás, kis konyhakertes életmódot el tudnék képzelni. Sokkal szívesebben csinálnám, mint a kényszersportolgatást, hogy ne legyek beteg kb.
Hogy érted, hogy mennyinek -érzem- a szabadidőmet? Az este hat-héttől kb 9-ig tartó időszakot te hány órának éreznéd?
Vagy a heti 40 óra, plusz ebédszünetek és néha túlórák nem általánosak?
válasza: válasza:10 óra az én munkarendemben úgy, hogy csak az utazások férnek bele, de akkor siettem, jól teljesített a tömegközlekedés, munkakezdésre estem be és munkaidő végének pillanatában elindultam.
Ha boltba, dolgot elintézni ugrok be, jó az 11 órának is.
Nyilván nem alszom el amint lehajtottam a fejem és amint felébredtem, nem ugrok ki abban a pillanatban.
Kell zuhanyozni, van otthon 2 étkezés, egy-egy házimunka minden nap és egyéb.
Amúgy túlóra nélkül és max minimális boltozással 7 után indulok otthonról és este 6 előtt érek haza.
Gondolom nektek sincs több szabadidőtök...
Mert a környezetemben az embereknek csak rosszabb, pl mert 10 órát dolgoznak, vagy család van, vagy család, diploma, munka....
válasza:Erre csak annyit mondok:
A monoton társadalom zöméhez tartozol.
Irodai kukac vagy, mégcsak nem is olyan munkát végzel, ami egyaránt leterheli az agyat s a testet fizikai mozgással.
Tudom, hogy a mentális dolgok is leszívnak, de azt elárulom, ha csak egy kicsit is beiktatnál testmozgást (torna,futás, bicikli, úszás, jégkori stb), jobb lenne a közérzeted s mellette megoldanád pl a hobbijaidat.
Kifogást érzek rendesen a fáradságra kenve.
Aki igazán akar s szereti az adott hobbiját az még a maradék idejét is arra szánja.
Mert a hobbit ösztönösen saját szórakoztatás s kikapcsolás miatt csinálja az ember!!!
Anno 20 évesen amíg nem ebbe dolgoztam, amit igazán szeretek.
Megtapasztaltam a gyárat, a kínai éttermet Ausztria/Németben és ha csak 1 órám is volt pl a vendéglátásban igenis elővettem a hobbimat! Volt hogy alvásból csíptem le 1-2órát, miért? Mert szeretem.
Reggel 9től start egyenesen ágyból a pultba/pincérkedni (pult mögötti folyosón volt a szobánk xD)
Éjjel 2-3ig fixen robotoltunk, fél óra szünet egész nap.
6 órám volt durván magamra alvással együtt :)
Reggelente olyan fájdalmakkal keltünk, hogy az embertelen. Mozdulni is alig tudtunk a leterheltségek után megpihent testtel.
Csak azért csináltam végig, hogy mielőbb meglegyen a szakma/jogsi/autóra s pár papírra/engedélyekre a pénz és szabadon azzal foglalkozzak amivel szeretek s magam osztom be az időmet.
Magyarban több évtizedet kellett volna rohadnom mindazért amim van...
Az amit mesterséges világnak hívsz az bele fáradás, a mókuskerék elfogadása, betokosodás.
S te még nem is vagy olyan szr helyzetben, mint amiket másokról tudok!
Önellátás a te esetedben is megszűnt bizonyos értelemben.
S szerintem, ha végig sorolnám az én hobbijaimat (részben munkámat) lehet kifagyna az agyad, mi mindenhez értek s csinálom/alkotok.
Tűzz ki egy célt!
Pl meló előtt fizikai aktív mozgás, ami tetszik.
Nekem a bicikli s olykor a jégkori az.
Van olyan ismerősöm, aki reggel meló előtt és utána is úszik, aztán este is.
Hivatalos sportolóként is mondta, a gép előtti munka agyilag leszívja, lehet az úszás a testét végleg kifárasztja, de sokkal kiegyensúlyozottabb s jó kikapcsolódás.
Alkotóként én is sokat ülök aseggemen és a sporttal kiegészítve jobban is alszok, mert a testemet is lefárasztom az elme mellett. Közérzetet is javítja.
Meg rengeteg dolgon lehet alakítani az életben, HA IGAZÁN AKAR AZ EMBER.
válasza:Sokan azért nem érzik jól magukat, mert nem megfelelő életet építettek maguk köré!
Nem a világ az oka, hanem önmagad, aki beletörődik a semmilyen átlag, monoton "gyáras" életbe.
Ha nem az iroda a hivatásom, hanem a család, a növénygondozás, a természet, a szababan lét, a főzés, a sütés, a horgolás, a családellátás, akkor mit tegyek?
A mindennapi apróságok észrevételén kívül más már nincs...
A jóindulatúak mantrázzák, hogy nem találtam meg, ami érdekel, a rosszindulatúak lustának kiáltanak ki...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!