Szükségszerű, hogy a civilizációkat a ‘rabszolgák’ emeljék fel, lásd rómaiak, amerika, és az ázsiai munkaerő a közelmúltban? És szükségszerű egy idő után pont ezen konfliktusok miatt az összeomlás?

Ameddig monetáris rendszer van a világon, addig csak akkpr lehet gazdag valaki, amíg más szegény...

Ha nem létezne pénz, nem lennének eféle különbségek...

De mivel a pénz = hatalom, így az ember nem tud lemondani róla.

Jó a kérdés!

Ez felfogástól, illetve gyakorlattól függ. Azaz, hogy te hogyan értelmezed a dolgokat, no meg ogyan működik a rendszer.

Ez amit leírtál, engem Marx konfliktuson alapuló történelem és társadalom szemléletére emlékeztet. A #2-es válaszoló is ebbe az irányba viszi tovább a gondolatot. Nyilván, ez elég hihető, és a XIX.század egyik legnagyobb hatású és talán legzseniálisabb gondolkodója is hasonlót mondott (akár hogy is vélekedünk a Kommunizmusról, ezt el kell ismernünk).

Azonban szerintem (és pár szociológu sés filozófus szerint) szemlélhetjük másfelöl is a társadalmat. Tegyük fel, hogy a társadalom egy rendszer telis-telei igényekkel és lehetőségekkel, amiben mindenki megtalálhatja, azt a helyet ahol a leginkább tudja építeni a társadalmat ahonnét a leginkább tud adni másoknak. Ez nyilván így elég idealistának hangzik, de gondoljunk bele máskép: a társadalom olyan mint egy élőlény, amiben az emberek az egyes sejtek. Ennek az élőlénynek valószínűleg ennie is kell.: erre vannak a pékek, a zöldségesek stb. Ők az élelmet adják, cserébe a mérnök, megtervezi, a munkás elkészíti, a munkaeszközeiket, illetve gyáraikat. Ezzel mindenki jól jár: a mérnök és a munkás ehet, a pék tud dolgozni és élelmet termelni. Tehát a társadalmat így nem az ellentét mozgatja, hanem a segítés a kiegészítés. Ez a marxi elmélettel szemben, ahol a különbségek negatívak, itt teljesen pozitívak.

De tekintsünk a történelemre: Róma és rabszolgák, amerika és ázsia. Biztos, hogy Rómát vagy az USA-t a rabszolgák, vagy az ázsiai gyárak emelték fel? Nem hiszem. Ugyanis a rómaiaknak valahonnét, meg kellett szerezni a rabszolgákat, másrészt a kor rengeteg államában voltak rebszolgák. Miért nem a Karthágóiak vagy az Illírek emelkedtek fel? Másrészt a római gazdálkodás alapja nem feltétlenül a rabszolga volt. Ha amerikára gondolunk, sem úgy történt, hogy Ázsia felemelete. Amerika felemelkedése az első világháború után kezdődött és az '50-es évekre már gyakorlatilag szuperhatalomnak tekinthető, ekkor Ázsia, nincs sehol, de leginkább romokban hever.

Egyébként a kérdésre David Ricardo közgazdász adott egy nagyon jó választ a komparatív-elönyök modelljével. Nézzünk egy példát: vegyük Svédországot, egy társadalmilag, gazdaságilag és iparilag is nagyon fejlett országot, és Brazilliát, akik bizony elmaradnak Svédország fejlettségéhez képest. Tud-e a két ország minde kettőjüknek előnyös szerződést kötni. Sokan azt mondanák, hogy maximum Svédország kizsákmányolni tudná Brazilliát. Tegyük fel kakaót szeretnénk termeszteni. Svédország ekkor komoly üvegházakba fektet és kihasználja legmodernebb technikáját, hogy a zord éghajlat ellenére tudjon termelni. Brazillia szimplán csak egyszerű kakaó termesztésbe kezd. Ennek az az eredménye, hogy Brazillia ugyanazt a 10 tonna kakót fillérekért képes megtermelni, mert elég földműveseket alkalmaznia, a többit elvégzi a természet, még Svédországnak ez rengeteg tudós, mérnök, biológus és üvegház építő munkájába is kerül nem bezsélve a földművesekről. Plussz az anyagköltségek is jóval tul rugnak Brazilliájén, az üvegházak miatt. Így Svédország számára, nem éri meg kakót termeszteni, mert hiába lenne képes felvenni a versenyt, olyan áldozatokat kéne érte hoznia amik nem érik meg. Tehát, hiába mindenben fejlettebb Svédország és képes ezálltal minden versenybe beszállnia, nem éri meg neki, mert a kakó gyártásra fordított energiáji helyett fókuszálhatta volna, az erőforrásait a telefonok gyártására, amire Brazziliának kéne óriási energiákat fordítaniai, hogy versenyképes legyen a Svédekkel.A két ország így tud több kölcsönösen előnyös szerződésre is lépni.

Ezek alapján úgy gondolom, hogy nem szükségszerű, hogy rabszolgák emeljék fel a civilizációkat.