Mit tegyek, hogy visszafordítsam normálisra az életvitelem? Teljesen "elállatiasodtam". Nem egyszerű a dolog.

Nem tudom, nem kapnál-e esetleg több és jobb választ a kérdésedre az "emberek" vagy az elsődleges "egyéb" kategóriában, de ha nincs más jelentkező, megpróbálom leírni, hogy én hogyan látom.

Szerintem a jelenlegi társaddal való kommunikáció és kapcsolat terén kellene kezdeni a változást. Mindenképp az látszik, hogy fontos lenne elérni, hogy javuljon az életminőséged és csökkenjenek a terheid, mert ezt a mostani állapotot már nem nagyon bírod. Az elmondottak alapján a barátodról nem úgy tűnik, hogy e célok megvalósítását intenzíven szorgalmazná, emiatt szerintem neked kellene ezek megvalósítását a kezedbe venned. Mivel mindenben (munkában is,otthon is) össze vagytok kötve, ezért szerintem a vele való kommunikáció terén kellene tudnod úgy fellépni, hogy elérd az érdekeid jobb megvalósulását. Amit leírtál, abból az jön le, hogy ő megnyerő modorral, megfelelő kommunikációval stb. szinte mindig el tudta érni azt, hogy a dolgok számára kedvezően alakuljanak, te viszont meglehetősen kevéssé (pl. ő megkapta, hogy hozzátok költözhessen, te pedig még annyit sem tudsz elérni a kapcsolatban, hogy ne keltsen fel reggel fél 4-kor?!). Látható, hogy ő mennyivel ügyesebben érvényesíti az érdekeit a kommunikációtok során, mint te. Ezen változtatni kellene, és ezt egy ügyesen önérvényesítő, asszertív fellépéssel lehetne elérni, pl. kitartóbban hangsúlyozni a te szempontjaidat, kitartóbban érvelni mellettük, nem olyan könnyen belenyugodni a számodra rossz irányú tendenciákba stb.. Még a könyvesboltokban kapható népszerű pszichológia sorozatban is vannak ilyen jellegű könyvek.

Jó lenne pl. ha el tudnád érni, hogy csökkenjenek a terheid a vállalkozásban, mert már alig bírod. Szerintem mindenképp vissza kellene fordítanod a tevékenységszerkezetet olyan típusú munkák felé, amelyek neked könnyebbek, kedvezőbbek (márcsak azért is, hogy ne legyél egy gyenge vagy akár kiszolgáltatott pozícióban vele szemben a vállalkozáson belül). Szerintem ehhez lehet találni nagyon erős érveket. Pl. egy érv, hogy ha egy nő és egy férfi együtt dolgozik, akkor nem normális, hogy a férfinek legyen könnyebb és jobb, a nőnek pedig rosszabb és nehezebb. Egy férfi attól férfi, hogy nemcsak irányít, de a teherviselésben is első. Másrészt azt is meg kellene értenie, hogy te egy csomó mindent megtettél neki, pl. elkezdted vele a vállalkozást, felrúgtad miatta a régi kapcsolatodat és elkezdtél vele járni, hozzátok költözhetett stb., tehát most már ő is igazán megtehetne néhány dolgot ... pl. kedvezhetne neked az elvállalásra kerülő munkákban. Ha pedig ilyen érvekre sem hajlandó változtatni, az már nagyon aggályos, akkor már egész nyilvánvalóvá valik, hogy kihasznál.

És ugyanígy az otthoni dolgok tekintetében is, fontos lenne, hogy pl. jobban ki tudd magadat pihenni és kényelmesebben érezd magadat az otthonodban, és ennek érdekében pár dolgot ő is megtehetne (ha az italtól, lehet, hogy nem is tud csak úgy megszabadulni, és az sem várható el, hogy tökéletes szakács legyen, de azért biztos lehetne változtatni egyes dolgokon).

Ha ezekkel fel tudna szabadulni időd, energiád, akkor már vsz. előre tudnál lépni pl.egészségesebb életmódban stb.

Ha viszont semmit nem lenne hajlandó változtatni ill. megtenni azért, hogy neked vmennyivel könnyebbé váljon a mostani nehéz szituáció, az szerintem akár az egész kapcsolatra nézve elgondolkodtató lehetne.

Most a mostani párodról beszélsz, ugye? Nem arról, ait elhagytál.

Ez tuti pszichopata amúgy. Ők nagyon értenek ehhez az elbűvölősdihez.

Amúgy bocs, de én még mindig nem értem, miért hagytad ott az elsőt...