Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Miért hiszik, hogy a "mai...

Miért hiszik, hogy a "mai fiatalok" dumával el lehet valami eredményt érni a fiataloknál?

Figyelt kérdés
Olyan régi szöveg ez már, akik most mondják, valószínűleg nekik is mondták anno, sőt akik nekik mondták, azoknak is. És szerintem mindenki utálta és nem fogadta meg, amit ilyen lekezelően, kioktatóan mondtak nekik. Miért felejtik el a "felnőttek" a kamasz korukat?
2008. okt. 9. 08:49
 1/10 A kérdező kommentje:

Ez a kérdés és a válaszok húztak fel nagyon: http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__81689..

Persze nincs teljesen igaza a kérdezőnek, és biztos ez sokakat zavar, de nekik talán ennyi idős korukban nem volt bosszantó, ha igazságtalanság érte őket? Én nem vagyok már kamasz, de tudom, hogy ölni tudtam volna diákként, amikor a tanárok azt éreztették, hogy ők, velem szemben sokkal többet tehetnek meg, és nagyon nem tartottam helyénvalónak, hogy nem egyenlően bírálják el az ő "tiszteletlenségüket" és az enyémet. A kamaszt is tisztelni kell, mint embert, és persze a pedagógust is. De hogy várhatjuk el, hogy a fiatalok tiszteljenek minket, ha mi sem tiszteljük az ő sajátos, életkorukból adódó személyiségüket, ami még annyit fog változni...

2008. okt. 9. 08:53
 2/10 anonim ***** válasza:
96%

Én sose hittem volna, hogy valaha kiejtem ezt így a számon, hogy "a mai fiatalok", utalva ezzel arra, hogy a "mi időnkben" mennyire más volt... Aztán mégis.... Annyira azt látom, hogy kifordul a világ önmagából, hogy nem bírom megállni! Ösztönösen érzem, hogy nem jó felé haladunk, és ez nagyon rossz érzés.

Gondolj bele, ha egy gyereket már kicsi korában nem nevelnek fegyelemre, mi lesz később belőle??

Ezt a "mai fiatalok" dumát egyébként mindegyik nemzedék megkapja, mióta világ a világ.

Ez inkább csak egyfajta nosztalgia, hogy régebben jobb volt, más volt, mindenki a saját fiatalságát siratja - inkább csak sajnáljuk, hogy a mostani gyerekek nem élhetik át azokat a klassz dolgokat, amiket mi annak idején... (vagy legalábbis mi akkor annak tartottuk)

Dehogy felejtjük el a kamaszkorunkat, sőt.... :)))!!!! Mi is csináltunk rengeteg disznóságot, ami az akkori felnőtteknek nem tetszett.

Nem is tudom, lehet, hogy igazad van, gondolkodni fogok rajta, ígérem :))

Egy biztos, a kamaszkoromat nem cserélném el egy mostanira!

Te meg hidd el, hogy az a "kioktatás" nem mindig az, aminek érzed. Csak szeretnénk rátok vigyázni.....:))))

Pusz: egy nem "mai fiatal" :)))

2008. okt. 9. 09:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
20%

Nagy az isten állatkertje,csak egyre szűkebb a ketrec.

Ez a link amit beszúrtál,hát édes fiam engem a kérdező háborít fel.Ez egy annyira agyatlan ostoba féreg lehet,amilyenből sajnos egyre több van.Irtani kellene ezt a fajtát,ebből rendes normális ember az életben nem lesz.

Az anyjának csak gratulálni lehet a böszme kölkéhez.Kente volna szét a lepedőn.Mindenesetre a szüleit is minősíti a balga baromfia.Erre sokmindent értelmes ember nem tud válaszolni.

Pedig én nem vagyok öreg,még 35 sem,de van 3 gyerekem,és ettől félek,hogy ilyenek közt nőnek fel:(((

Majd válaszolok neked is,most etetnem kell a babáimat.


Üdv

2008. okt. 9. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
47%
Csak bólogatni tudok az előttem lévő válaszra. Elég szomorú, hogy ilyenek a mai fiatalok. Az "én időmben" ilyen elképzelhetetlen lett volna. Én se gondoltam, h már most ilyeneket kell hogy mondjak, de a fiatalok évről évre egyre rosszabbak, nevelhetetlenebbek. És így beszélnek a tanáraikról, akik éhbérért próbálnak némi tudást átadni nekik! Felháborít az ilyen mindig.. Pedig nem vagyok nagyon öreg..(24)
2008. okt. 9. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
58%
Azért felejtik el a felnőttek a kamaszkorukat,mert amikor szülővé válnak mindent megtesznek,hogy megóvják a gyermeküket,és csak azt szeretnék hogy a gyermekük felnőve hasznos része legyen a társadalomnak!Én is anyaként pironkodva gondolok a sok hülyeségre amit csináltam,és biztos h próbálom majd védei a gyermekeim,h ne járják végig azt az utat ami nekem se vezetett sehova.Bár az én gyerekeim még kicsik,de mindig próbáltuk őket is bevonni az őket érintő döntéseinkbe.De ez oda vezetett,h a fiunkkal most már nagyon elszaladt a ló,nehezen tudjuk rávenni olyan dologra amit nem akar,de muszáj lenne.Nem könnyű megtalálni a helyes eggyensúlyt,én néha úgy érzem,hogy etetjük és öltöztetjük a gyerekeinket,de hatni nem tudunk rájuk.Minden nap többször azon agyalok,hogy mit hogyan csináljunk a nevelésben,mivel lehetne még próbálkozni.Anyaként elalvás előtt az utolsó gondolatom hogy ma minden rendben volt e a gyerekekkel.Ezt azt hiszem nem értheti csak az aki már szülő,főleg nem a"mai fiatalok".Mert amikor a fiam a világrajött,akkor én is meszülettem mint anya!!
2008. okt. 9. 15:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
97%

A "régi fiatalok" idejéből egyetlen egy dolog hiányzik, nem több és az a Bambi. Én voltam olyan szerencsés és kölyökkoromban még ihattam néha a sarki kisboltban :)


A mai fiatalságnak a segge alá van nyomva minden, és ezt nem rosszból, lenézően mondom. Az internet korában élünk ahol bárki bármit megtanulhat, megtudhat, amit csak akar. Egy-két hét alatt többet tájékozódom, olvasok, mint a szüleim korosztályának fiatalsága tájékozódott, olvasott egy év alatt.


Az ország legjobb informatikai középiskolájába jártam és tapasztaltam, hogy a diákok több mint fele nagyobb tudással bír, mint a tanáraik és nem csak ezért, hanem sok másért is, de úgy gondolom, hogy egy felnőttnek tisztelnie kell a nála fiatalabbakat, nem csak fordítva.

Nálunk a legtöbb tanár tisztelte a kölyköket, még ha nem is rendelkeztek mindig naprakész tudással a szakmájukat illetően, így általában rend volt, nálunk soha senki nem akart megverni senkit egyik oldalról sem. Ha valami probléma volt akkor dolgozattal vagy humorral tartottak rendet.

A mai fiatalok és a bezzeg a mi időnkben példálozással nem lehet elérni semmit sem. Ahelyett, hogy ugyanazzal a történettel próbálnák naponta mesimertetni az ő világukkal a fiatalokat az idősebbek, inkább próbálnák megismerni a fiatalabbak világát.


Az erőszak nem vezet sehová, mindig lesz valaki erősebb nálad és csak további erőszakot szül, nem beszélve a pszichés törésekről. A kölcsönös tisztelet, a tájékozódás és az észérvelés viszont képes megoldani problémákat, még akkor is, ha mindig lesz valaki okosabb nálad.

2008. okt. 9. 15:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
22%

12:20 válaszoló! 20-szor nyomtam volna meg a "zöldet", de csak egyszer lehet sajnos.

Néha az az érzésem, hogy csak nekem van ilyen véleményem, és komolyan elgondolkozom magamon, de látom, hogy hálistennek nem!

:))) Üdv.!! T.

2008. okt. 9. 20:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen a válaszokat. Amúgy nekem is van gyerekem, bár még ő is kicsi, egy éves. De én nem szeretném, hogy ő ne tapasztalja meg azokat a dolgokat, amiket én. Minden, ami életünk során ér minket, formálja a személyiségünket. Én is voltam nagypofájú, követelőző kamasz, lázongó fiatal, polgárpukkasztó csitri, sokmindent megcsináltam, 18 évesen egy hétig az utcán éltem, mert úgy gondoltam, hogy a szüleim nem adják meg azt, ami nekem kell, csináltam én sokmindent, amire ma már nem vagyok büszke, de nem is szégyellem. Az is én voltam. Szóval voltak durva dolgaim, de mégis, úgy érzem egészen normális felnőtt ember lett belőlem. Csak én mondjuk elég jól emlékszem, hogy mennyire nem azzal lehetett rám hatni, ha a szüleim elmondták, hogy az ő idejükben mi minden nem volt még, és mi mindent nem lehetett. Nekem is furcsa sokszor, hogy amikor én voltam alsós, még csak a nagyon gazdag válallkozóknak volt mobiljuk, most meg már az elsősöknek is van. Mégsem mondom azt, hogy na, az én gyerekemnek akkor is csak akkor lesz, amikor én kaptam (15 évesen), mert azóta ennyit változott a világ, már nem elérhetetlen luxuscikk a mobiltelefon, csak meg kell tanítani a gyereket a használatára.

Persze hogy régen nem ugattuk le a tanárainkat, mert más volt a világ. Nem mondom, hogy helyes, hogy most meg sokan megteszik, mert nem az, de nekem valahol tetszik hogy több gyerek mer kiállni az igazáért (és sajnos nem csak az igazáért). Nekem volt egy biosztanárom, akinél ha rosszul feleltünk (középsuliban), akkor kifenekelt minket. És senki nem mert visszaszólni, pedig marhára megalázó volt. Fel kellett feküdni a tanári asztalra fenekelésre. Volt egy fiú osztálytársam, akinek mindig az ülepe alatt volt a nadrág, és ez valamiért zavarta a tanárt, és az osztály előtt lehúzta a nadrágját a srácnak. Ez maximum a tanárnak volt vicces. Persze hogy tanulni járunk az iskolába, de a tanár meg tanítani, nem megalázni kell a gyereket. Ettől nem fogja a diák sem jobban tisztelni a tanárt. Csak annyi a különbség, hogy mi még nem mertünk ezért szólni, most viszont már mernének a gyerekek. És én azt mondom, az ilyen esetben jól teszik.

De hangsúlyoznám, hogy nem támogatom az iskolában történő verekedéseket, sem a tanárverést, sem azt, amikor a diákok egymást ütik, ezt én is mélységesen elítélem, és tisztelem a tanárokat, pláne mert szüleim mindketten pedagógusok (amúgy szakmunkásban tanítanak, igen vásott gyerekeket, és valahogy az ő órájukon mégis mindenki csönben tud lenni, képesek fegyelmet tartani, pedig nem pofozzák a gyerekeket, még csak nem is fenyegetőznek vele), szóval én aztán tudom, mennyit dolgoznak, és azt is, hogy mennyiért.

2008. okt. 9. 20:25
 9/10 anonim ***** válasza:
46%

Azért azt be kell látni,hogy félelmetes nézni,hogy hová is tartunk.A "mai fiatalok"nagyrészébe nem szorult szemernyi tisztelet sem.Se a tanáraik,sem az idősebbek,sem a felnőttek,de sokukba még a szüleik iránt sem.Na az utóbbi megérdemli,mert ők nevelték.De milyen példát látnak maguk előtt???Ha már a bölcsődébe megsértik őket,megy be anyuka hatalmas cirkuszt rendezni,és ez ahogy telik az idő egyre rosszabb.Mire iskolába kerül arra már apukával együtt verik el a tanárját.Na ehhez csak gratulálni lehet!!

Biztos,hogy vannak nem a pályára való pedagógusok is,na de talán nem kellene a fiatalokkal elhitetni,hogy ez a normális módja a probléma elrendezésének.Én most is azt mondom,hogy nagyon is kell néha egy jól célzott pofon az eszetlen kölyköknek.Én sosem vonnám kérdőre a nagyfiam tanárját érte.Lehet,hogy most haragszik érte pár év múlva pedig köszönni fogja.De amilyen fiatalokról hallani lehet,hát sokuknak már tizenévesen a börtönbe lenne a helyük mintsem a padba.Édesapám csak általános iskolába igazgató,de már itt félelmetes mit művelnek egyes gyerekek.Milyen emberek lesznek ezekből???


Üdv

12.20-as válaszoló

2008. okt. 9. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim válasza:
88%

szomorúan olvasom, h sokan a szülőket hibáztatják. ismerek, tapasztalok olyat, h hiába a normális nevelés, hiába a szeretet, hiába minden, a gyerek mégis félresiklik. mellesleg, ezt az új világot mi csináljuk a gyerekeinknek. ezek után, azt hiszem, elég nagy hülyeség azzal dobálózni, h a "mi időnkben". azért kicsit szomorú, h ma a tanárverés számít hatalmas dolognak, az, h lehülyézik a diákok a tanárokat, ma már mindennapos dolog. régen azért ilyen nem volt...

és a kérdésre (csak ennyi jut eszembe hirtelen): mindenki a saját gyerekkorát tartja a normálisnak, a követendő példának. azt látja mindenki, h abban a környezetben, azokra a hatásokra normális felnőtt lett, és nem érti, nem hiszi, h ebben az új világban is az lehet valaki... szerintem.

2008. okt. 11. 11:27
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!