Közép-Európai népek kultúrájával kapcsolatos kérdés. Van-e? (folytatás lent)

https://www.youtube.com/watch?v=GLy37xlGdAE

A pogány szlávok mitológiájára vonatkozó hagyomány nagyon hiányos és homályos. Mitológiájuk és vallási hitrendszerük 3000 év alatt folyamatosan alakult ki és változott. A 6. században élő Prokopiusz a Kárpátok mögött élő szlávokról írván, megemlíti, hogy imádtak egy istent, a villám teremtőjét és valamennyi dolog legfőbb urát, akinek ökröket s egyéb állatokat hoztak áldozatul. A fátumot nem ismerik; veszélyes esetekben fogadalmat tesznek, melyet megmenekülésük esetén szigorúan megtartanak. Tisztelnek folyókat, nimfákat és számos más istent is. A 12. században élő Bosaui Helmold már más értelemben szól mitológiájukról. Szerinte a többalakú isteneken kívül, akik a mezők és erdők, öröm és búbánat fölött uralkodnak, a szlávok hisznek egy főistenben, aki a többi alárendelt istennek parancsol. E két adaton kívül csak istennevek maradtak fenn. Orosz istennevek: Perun (mennydörgés, talán a normannok Thorja), Volosz, Dazsbog, Sztribog, stb. A magasabb istenek neveinek csakhamar nyomuk veszett, míg az alsóbb isteneké, az erdei és hegyi, a vízi és légi, a házi és udvari démonoké máig is ismeretes, noha ezek nevében idegen hatás (német, új-görög) nyilvánul. Ilyenek a délszlávoknál a Vilik, a keleti szlávoknál a Ruszalkák (nimfák); a Rojenicák és Szojenicák (születési és sors-szellemek), továbbá a Vámpirok, Hableányok, Koboldok stb. Az Elba és Odera közt lakó szlávok a hagyomány szerint hisznek a fény és a sötétség (Bjelobog és Cernobog) isteneiben, akik egymás nélkül nem tudnának fennállni, tehát ebben a kultuszban nem a keresztényies felfogásban lévő Isten-Sátán párosra kell gondolni, hanem egy afféle természeti tulajdonságokra, amik az évszakokban fontos szerepet töltenek be.

Szláv istenek és mitológiai alakok[szerkesztés]

Bannyik: a fürdő szelleme

Bielobog: a fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban

Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa

blud: erdei, mezei gonosz kobold

bludicska: lidérc

bogatir: természetfeletti képességekkel bíró félisten

Csernobog: a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban

dabog: ördög a déli szlávoknál (Dazsbogból ered)

Dazsbog: Szvarog fia, a gazdagság istene

domovoj: orosz háziisten, a ház védelmezője

Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége

hut: madárfejű szárnyaskígyó; a betegségektől és sorscsapásoktól védő, a gazda vagyonát gyarapító házi szellem

Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten

jagababa: a szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány

Jarilo: a tavasz istene

Khorsz: Dazsbog nevének iráni eredetű változata

Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás

kikomora: élő személy éjszaka bolyongó, vérszívó lelke

lesij, ljeszij: az erdő szelleme, erdei emberrém

Libegy: Kij húga

licar: az alakját időlegesen megváltoztatni képes, varázserejű férfi az orosz hiedelemvilágban

lojma: békatestű, nagy fejű, üveges szemű víziszörny

mara: erdei asszonyrém

Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője

Morana: a tél és a halál istennője

oboroten: vámpír

Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre

polevik: mezei tündér, nimfa

Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval

Rarog: Szvarog nyugati szláv megfelelője

rozsanyica: az újszülött női őse, kinek lelke tovább él az újszülöttben, és irányítja annak sorsát

ruszalka: erdei, mezei nimfa a keleti szlávoknál

Scsek és Horiv: Kij fivérei

Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene

Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene

Szugyenyica: a sors megszemélyesítője

Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene

Szvarog: a keleti szlávoknál a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard

Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza.

Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították

Veszna: a tavasz istennője

Vetru: a szél; Sztribog fia

Víj: az alvilág ura, Dazbough apja

víla: tündér a felhőkben, erdőkben, vizekben

vogyanoj: vízi emberrém

volkolak: farkasember

https://www.youtube.com/watch?v=-4E5b1nvhFo

https://www.youtube.com/watch?v=8eUZ6GZORtk

https://www.youtube.com/watch?v=l909d97aQFg&list=PLaiFwFd9PA..

https://www.youtube.com/watch?v=5jnTMEfMWKQ

A harcosok pajzsán látható jel nem más mint a swarga/kołowrót lengyelül, oroszul pedig kolovrat. Ez egy forgókerék, ami az örök életet szimbolizálja.

"A bolygónk együtt forog a testvéreivel, és a nap határozza meg ciklusonként az évszakok váltakozását. Swarga "lábai" a folyamatos lépést, a folyamatos körforgást jelképezi."