Mennyire volt természetes ez a viselkedés?

anyai részről rokonságom elég szomorúan viselkedett, ha minden igaz a dédmama miután hallotta hogy férje az első világháborúban megsebesült és elvesztette mindkét lábát, többet nem foglalkozott vele. állítólag szomszédja hazatért és hozta a hírt hogy ott van a papa a kórházban egy kosárban , mindkét lába levágva és nagyon szépen énekel, de ő már nem akarta visszafogadni ezt az embert inkább bevállalta a 6 gyereket kőkeményen nevelni magában a huszas években, '12-es születésű nagyim olyan sokmindenen átment, két vh., '56, rendszerváltás, stb. és mégis teljes élete lehetett