Mondanátok olyan állathangokat, amelyek nem különösebben ismertek, és nem használjuk a mindennapi nyelvben?
Nem olyasmire gondolok, hogy a varjú károg, a medve dörmög vagy a kecske mekeg, hanem ritkább, nem Magyarországon élő állatok hangának elnevezésére.
Mit csinál pl. a krokodil, a gnú vagy a keselyű?
Pl. a hal hallgat. A keselyű az keselyeg, a krokodil krákog.
A gnú meg bőg valahogy úgy hogy "gnúúúúúúúú", nem keverndő össze a tenénnek ami azt mondja hogy "múúúúú".
Rendkívül szellemes vagy, első!
De nekem ez egy fordításhoz kellene, úgyhogy a vicceket talán hagyjuk máskorra.
háp-háp
gá-gá
nyihahaha
brumm-brumm
múúú
búúúú
iá
csip-csip
csip-csirip
beeeeee
miáu
vau-vau
szzzzz
cin-cin
brek-brek
zzzzzzz!
fordításhoz, mi? ismerős a gond :)
krokodilra ezt találtam: [link] - A krokodilok sokféle hangot tudnak kiadni - röfögnek, sziszegnek, morognak és mély hangon vartyognak -, s e hangok mindegyikének külön jelentése van.
A keselyű vijjog (esetleg kiált) tudtommal, a gnúról sajnos elképzelésem sincs.
Köszönöm, utolsó válaszoló!
Igen, ilyesmikre lenne szükségem.
Persze ezeket az állatokat csak kapásból írtam, van még néhány, amelyeknek egyszerűen nem tudom, vagy nem találom a magyar megfelelőjét.
Olyan link kellene, amely ezekről szól, de nem sikerült ilyesmit felfedeznem. Lehet, hogy rosszul keresem.
Kedves Kései Sirató, ha elolvastad a kérdést, látnod kell, hogy igéket keresek, nem handutánzó szavakat.
De azért köszönöm a fáradozást. (Egyébként tetszik a nicked, én is szeretem József Attilát!)
Sajnos én sem találtam még ilyen univerzális linket - ha előbb bukkansz rá, küldd el, légyszi, magánban.
Általában x, y állat hangjára szoktam ilyenkor rákeresni, faggatom a környezetemet, a suli magyarosait és biológusait, legrosszabb esetben megpróbálom kikerülni...
Bocs, csak felületesen olvastalak..
Fajhangok (amikről tudok - hátha hasznát veszed..):
A bölömbika: bömböl. – Tompa.
A galamb búg, nyögdécsel is. – Arany, Tompa, Petőfi.
A fülemile: csattog. – Arany, Petőfi.
A szarka: csereg. – Tompa, Petőfi.
A veréb: csipog. – Tompa.
A fecske: fecseg. – Tompa.
A rigó fütyöl, füttyeget. – Petőfi, Tompa.
A gácsér: hápog. – Tompa.
A haris: harsog. – Petőfi.
A bagoly: huhog, rikolt, sí, süvölt. – Arany, Petőfi.
A kuvik: kuvikol. – Arany, Tompa.
A bíbic: jajgat. – Petőfi.
A sirály: jajong. – Tompa.
A gerle: kacag, turbékol, nyög, búg. – Arany, Tompa.
A varjú: károg. – Tompa, Petőfi.
A holló: károg. – Tompa, Petőfi.
A gólya: kelepel, kerepel. – Tompa, Petőfi.
A tyúk: kotkodákol, szava kotkodács. – Arany, Petőfi.
A fajd: kotyog, pityeg. – Tompa.
A daru: krúgat. – Tompa.
A kakas: kukorékol, kukorít. – Petőfi, Arany.
A pacsirta: dalol. – Arany, Tompa, Petőfi.
A fürj szava: pítypalaty. – Arany, Tompa, Petőfi.
A fürj-„nő” szava: vá-vá. – Arany.
A vészmadár: sír. – Petőfi.
Az ölyv: vijjog, sívog. – Arany.
A vércse: visít, visong. – Petőfi, Arany.
Ez igen, kedves Kései sirató! :)
Sok mindent fel tudok használni azokból, amiket találtál.
Többek között a fürjet, a sirályt, a héját és a darut is.
"Ez jó mulatság, férfimunka volt!" (Bár ez nem József Attila, hanem Vörösmarty, azért elfogadod, ugye?)
Köszönöm!
Örülök..
Sok sikert a fordításhoz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!