Mennyire válhat elfogadottá és épülhet be a mindennapi életbe az internetes ismerkedés, kapcsolatépítés?

Szerintem az internetes tárkeresés abszolút nem túl személytelen, hiszen a facebookon ugyanígy ismerkedünk egymással, ha ismeretlenül jelölgetünk, és azzal sem értek egyet, hogy túl modern lenne. Az a helyzet, hogy ha valaki nem jár szórakozni, és nincs népes baráti köre, ahol társat kereshet, előbb-utóbb ilyen oldalakon köt ki... Nyilván ez a társra vágyás szintjétől is függ:)A legnagyobb és számomra egyetlen hátrány az volt-,merthogy én sokat ismerkedtem így-, hogy csak a legszerencsétlenebb, párkapcsolatra képtelen emberek tömörülnek ott. Persze ez valahol logikus is...:( Sokan állítják, hogy veszélyes, mert ki tudja, ki ver át bennünket ál-profillal, de szerencsére nekem ilyenben nem volt részem:)

19(L)

11 évvel ezelőtt egy nyílt chat-en találkoztam valakivel, aki nagyon szimpatikusnak tűnt. Picit leveleztünk, aztán nagyon rövid idő múlva személyesen is találkoztunk. Azóta is együtt vagyunk. Ma már a férjem :-)

Szerintem leginkább az a probléma az internetes ismerkedéssel, hogy egy gép mögé bújva sokszor teljesen mást mutatnak az emberek magukból, mint amilyenek valójában. Nem látom értelmét annak, hogy ha valaki társat keres, akkor hosszútávon csak levelek alapján ismerkedjen a másikkal.

Más eset, ha valaki tényleg csak barátság miatt kerül ilyen helyzetbe. Ott működhet a hosszú távú anonim levelezés is. Ilyen esetben nincs miért megjátszani magunkat és mást mutatni magunkból.