Az 1900as évek első két-három évtizedében milyen szórakozási lehetőségek voltak szegényeknek vidéken?

Nem koptak ki a népzenés dolgok, akkor még nem. Faluhelyen a böjti időszakot kivéve minden vasárnap tartottak táncmulatságot a fiatalok (táncházat, csak nem mindenhol így hívták), amin azok vehettek részt, akik még nem voltak házasok. Évente szerveztek egy-két bált, amin a házaspárok is részt vettek, illetve a lagzik voltak még táncos alkalmak.

A kisvárosi és nagyvárosi kávéházakban valóban a magyar nóta - cigányzene volt a fő műfaj, de nem csak a tehetősöknek. Kiskocsmákban is több helyen volt cigányzenekar, falunként legalább egy, akik népzenét és magyar nótát egyaránt játszottak, tájegységenként változó arányban.

Éjszakai lokálokban a jazz aktuális irányzatai hódítottak, foxtrottot, charlestont táncoltak rájuk, de ilyenek csak a nagyobb városokban voltak.

A klasszikus társastáncokat, például keringőt az arisztokrácia és a polgárság báljain táncolták.

Viszont megjelent a rádió és a hangosfilm, ahol operett, nóta, örökzöldek, jazz, minden szólt.